Vissza a CsmTSz honlapjára

Egy esztendeje a TOBOZ II.évf. 3.(külön)számában e sorok írója adott hírt a Salgótarjánban 1997. májusában megrendezett - XXXII. Országos TESz Találkozóról, ahol megalakult a Természetbarátok Természetõr Egyesülete. Az egyesület megalakulását annak szervezése követte. A mai napig országosan 140fõ tagságból 20 egyesületi tag képviseli a Csongrád megyei Természetbarát Szövetséget.

Az egyesület alapszabályából a fõ tevékenységi körben foglaltakból kiemeljük: " természetbarát túrák, táborok, szolgálatok, elõadások, konferenciák szervezése; élõhely rekonstrukciók és új élõhelyek kialakítása; a közösségi élet szervezése."

A kitûzött feladatok mielõbbi megvalósítása érdekében - az MTSz és a Csongrád megyei Természetbarát Szövetség rendezésében - került sor a XXXIII. Országos TESz Találkozó összehívására Szegeden 1998. május 1-2-án. A találkozó helye: Gábor Dénes Gimnázium Kollégiuma volt.

Május elsején 13 óráig 45 egyesületi tag jött el a találkozóra. A szállás elfoglalását és a Gulyás csárdában elfogyasztott - általános vélemény szerint - rendkívül ízletes ebédet követõen, a vendéglátó Csongrád megyei Természetbarát Szövetség autóbuszos városnézõ körsétára hívta meg a találkozó résztvevõit.

Nikolényi tanár úr - mint a körséta vezetõje egy óra keretében felejthetetlen élményt nyújtott valamennyiünknek. Megnyerõ egyénisége párosult kitûnõ elõadásával. A nagy gondosságalmegválasztott útvonalon Szeged kiemelkedõ nevezetességeiben, szépségeiben gyönyörködhettünk. A valóban élményt nyújtó városbemutatót egyik kedves vendégünk így nyugtázta: "Már ez az elsõ program megérte, hogy eljöttem Szegedre!"

Délután 4 órakor a klubteremben Benedek Jenõ nyitotta meg a tanácskozást. A Csongrád megyei Természetbarát Szövetség elnöke köszöntötte a megjelent természetbarátokat, üdvözölte az MTSz képviseletében jelen levõ Kalmár Llászló sporttársat, ki egyben a Természetõr Egyesület Életrehívója is. a továbbiakban röviden vázolta a megyei tb. mozgalom eredményeit és gondjait. Kiemelte a Börzsöny hegységben fenntartott kulcsosház sikeres mûködtetését, amely a megyei szövetség tulajdonában van. A megyei természetbarátok létszáma hosszú évek óta 1300fõ körül alakult, mely szám meghaladja az országos középmezõnyt.

Ezt követõen dr. Rosiár László a megyei természetvédelmi szolgálat vezetõje üdvözölte a tanácskozás résztvevõit, közöttük név szerint mindazokat akik 20 évvel ezelõtt 1978. májusában a XIII. Országos TESz Találkozón is Szeged vendégei voltak. Igy: Forischek Ferenc, Fülöp Mihályné, Lovász József, Rákai Eszter, Sós Sándor, Tóth Andrásné, Varró Gusztáv, Verbobszky Lászlóné. Az elháríthatatlan ok miatt távol maradt Magyarszéky Béla tb. tagot a résztvevõk nevében is levélben köszöntik a rendezõk.

Idézte 10 évvel ezelõtt a Természetvédelmi Szolgálat megszervezése alkalmából mondott beszédébõl: "Vállalkozásunk a szó legnemesebb értelmében vett "lovagi szolgálat" az erõsen szorongatott, sokszor megtámadott természet védelmében". Most is errõl van szó!

A pénteki tanácskozást Telek György sporttárs zárta, aki részletesen megvilágította, hogy a megváltozott társadalmi formáció keretében miért szûnt meg a TESz létjogosultsága. Az állami tulajdont, a tervgazdálkodást, az egypártrendszert felváltotta a magántulajdonra épülõ piacgazdaság, amelyre a többpártrendszer a jellemzõ. Igy az erdõk túlnyomó többségükben magánkézbe kerültek. Ennek folyamán az állami szervek csak a törvényben meghatározott jogi keretek között szólhatnak bele az erdõtulajdonosok erdõgazdálkodási tevékenységébe. Igy jogilag az állami szervek nem biztosíthatják a társadalmi szervek tagjainak felügyeletét a magánerdõk felett! Támogatást is csak igen szûk határok között nyújthatnak. Mindezek érintik a korábban fennálló társadalmi szervek tevékenységét, létjogosultságát. A vázoltak alapján az érintett társadalmi szervek létezését megkérdõjelezték, majd megszüntették.

Az új gazdasági társadalmi formáció lehetõséget ad azonban a polgároknak egy önálló, meghatározott cél érdekében létrehozott társulás szervezésére és mûködtetésére.Igy alakult meg a bevezetõben érintettt egyesületünk, melyet a jogi lehetõség keretein belül kívánunk mûködtetni. Van azonban mód baráti körök, szakosztályok megalakításával természetvédelmi tevékenységet vállalni, amely csak a megfigyelésre a felmerült rendellenességek továbbítására szorítkozik. Lehet továbbá konkrét erdõvédelmi, természetvédelmi tevékenységet is vállalni együttmûködési szerzõdés keretében a terület kezelõjével, tulajdonosával megegyezve.

A találkozó második napja is tartogatott újabb élményt. Várvölgyi úr, a Kiskunsági Nemzeti Park képviselõje, mint a találkozó vendége, elõadásában a Délalföld természetvédelmét vázolta. Ezt követõen mintegy 40 perces videofilmen mutatta be a délalföldi szikes puszták életét. A képernyõn sorra megjelentek a táj madárvilágának képviselõi természetes élõhelyeiken. Így láthattuk a búbos vöcsök, a barát réce, a bíbic, a gólyatöcs, a gulipán életmódját. Az életkép mindannyiunkban megerõsítette az elkötelezettséget a madarak, a természet, az erdõk hathatós védelme iránt.

Várvölgyi úrtól elköszönve, a találkozó tagjai egyhangúlag a következõ határozatokat hoztákí.

1. Megválasztottak egy öttagú Intézõbizottságot, mely a következõ találkozóig tölti be tisztét. Ennek elnöke Maulis János, ügyvezetõ elnöke Kalmár László, tagjai Telek györgy (budapesti kerületek vezetõje), Tóth Andrásné (megyék vezetõje), Hulitka Róbert (ifjúsági vezetõ).

2. Az Intézõbizottság rendezni köteles az egyesület alapszabályának módosítását a közhasznú tevékenység beépítésével, továbbá bírósági bejegyzés végett azt köteles benyújtani az illetékes bírósághoz.

3. A találkozók idõpontját minden év március havának második felére módosította. 1999-ben a találkozó helyszíne Budapest lesz, a rendezõ pedig az MTSz.

4. Kalmár László az MTSz nevében Bohát Kálmánnak, mint a TESz "doyen"-jének elismerõ oklevelet adott át.

Szövetségünk Elnöksége 1998.április 22-én ülést tartott. Ennek tárgya a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény (1997.CLVI.) szellemében Szövetségünk alapszabályának módosítása volt. Az alapszabálymódosítás célja Szövetségünk az említett törvény értelmében megszerezhesse a kiemelten közhasznú szervezet minõsítést Az Elnökség a módosítás tervezetét egyhangúlag elfogadta (1998/3.sz. határozat), egyben rendkívüli küldöttközgyûlés összehívását kezdeményezte az alapszabálymódosítás elfogadása céljából (1998/4.sz határozat). Az 1998. május 15-ére összehívott rendkívüli küldöttközgyûlésen 23 szakosztály képviselõje jelent meg. A küldöttközgyûlés egyetlen napirendi pontja az alapszabály módosítása volt. Az Elnökség nevében Benedek Jenõ elnök terjesztette elõ a javaslatot. Az alapszabálymódosítást és ezáltal a kiemelten közhasznú szervezetté alakulást a jelenlevõ küldöttek egyhangúlag elfogadták (1998/1-2. RKgy határozat)

A Csongrád megyei Természetbarát Szövetség és a Makói Természetbarát SE a szomszédos országok természetbarátaival való kapcsolatfelvétel elõsegítésére, valamint a megyei természetbarátoknak táborozási ismerkedési lehetõséget kíván biztosítani.

Helyszín: Gencshát, Návay kastély.

Idõpont: 1998. 06. 26 - 28.

Elhelyezés, szállás:
- 4 / 6 / 8 ágyas szobákban (hálózsákot hozni kell): 200Ft/fõ/éj
(férõhelyek korlátozott számban állnak rendelkezésre, a jelentkezés sorrendjében foglalható)
- saját sátorban.: 100Ft/fõ/éj

Étkezés:
- Egyénileg
- Fõzési lehetõség van, de konyhafelszerelést hozni kell.

Megözelítés: gyalog, kerékpárral vagy gépkocsival. Távolság Földeák vasútállomástól 9km, Óföldeáktól kb. 4km, a maroslelei elágazástól 3km.

Jelentkezés: Makói Természetbarát SE
Határidõ: 1998. 06. 20.

Az I. Tátralátó - 30 gyalogos teljesítménytúra kiírása (1998.08.16.)

A Csongrád megyei Természetbarát Szövetség és a CROCUS Természetbarát Kör 1998. augusztus 16-án (vasárnap) elsõ alkalommal rendezi meg a " Tátralátó - 30 " gyalogos teljesítménytúrát.

A résztvevõk a rajtban rajtszámot és útvonalvázlatot kapnak. Az útvonalon elhelyezett ellenõrzõ állomásokon az áthaladást pontõr igazolja. A túrán mindenki a saját felelõsségére vehet részt, 14 éven aluliak csak felnõtt kisérõvel indulhatnak. A rendezõktõl kártérítés semmilyen címen nem igényelhetõ. A célban a résztvevõk frissítõt, a szintidõn belül célba érõk a túra emblémáját ábrázoló kitûzõt kapnak.

Részvételi díj: 300Ft (CsmTSz tagoknak: 200Ft).
Nevezés: Hivatalos órákon a Csongrád megyei Természetbarát Szövetségben, illetve a rajtban.

Az 1969-ben alapított Európai Vándor Szövetség (németül: Europaische Wandervereinigung, EWV; angolul European Ramblers Association, ERA), többek közt azzal a céllal jött létre, hogy létrehozzanak Európát átszelõ, nagytávolságú jelzett turistautakat. Az európai hosszútávú vándorutak, az olyan jelzett gyalogutak, amelyek legalább három országon keresztül húzódnak és hosszúságuk meghaladja a 600km-t. Jelenleg 11 ilyen út hálózza be Európa országait.

Az E7 európai hosszútávú vándorút az E3 és az E4 jelû után a harmadik, mely hazánkat érintve szeli át Európát. Ha teljesen elkészül, útvonala az Atlanti-óceánt és a Fekete tengert köti majd össze Portugálián - Spanyolországon - Andorrán - Olaszországon - Szlovénián - Magyarországon és Románián keresztül.

Hazánba az E7-es út nyugatról Hodoš/Bajánsenye határállomásnál lép be. A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék-túra útvonalán halad Szekszárdig, majd az Aföldi Kék-túra nyomvonalán éri el Csongrád megyét. A kék jelzést még Mindszentig követi, ahonnan piros sáv jelzés vezet Nagylak/Nadlac határállomásig Románia felé.

Az útvonal most elkészült magyarországi zárószakaszát Mindszenttõl Nagylakig a Tisza és a Maros árvízvédelmi töltésén halad, a Hód Bakkancsos TK, a Taurus SE, a Crocus TK és a Makói TE turistái festették fel a CsmTSz által 1997-ben elnyert PHARE pályázat támogatásával. A frissen elkészült útvonalról Szövetségünk hamarosan magyar-angol és magyar-német kétnyelvû utikalauzt is tartalmazó, szines 1:50.000 méretarányú térképekkel ellátott igazoló füzeteket ad ki.

EGERSZALÓK, kicsiny település Egertõl 7 km-re délnyugatra a Bükk lábánál. A falu határában 1961-ben olajkutatók végeztek fúrásokat, és ahogy az másutt (például Miskolc-Tapolcán) is megesett a fekete arany helyett gyógyító erejû hévíz tört a felszínre. A fenyvesekkel övezett domboldalon a kiömlõ héviz három évtized alatt szép mésztufagátat épített, mely ma már védett természeti érték. A forrást körsétaút kerüli meg igy a látogatók minden oldalról közelrõl gyönyörködhetnek e szép természeti képzõdményben. A biztonsági korlát egymástól védi a 73°C-os hõforrást és látogatóját. A két régi, rozsdás kútfõ, melybõl e kis természeti csoda származik szerényen húzódik meg a háttérben. A forrás vize a domb lábánál épített kis fürdõmedencékig jutva 46°C-ra hül, így már alkalmas a fürdõkezelésre is. Az ide járók szerint különösen hûvösebb napokon esik jól a fürdés szabadban gõzölgõ hévizes medencékben. Az ásványi sókban gazdag, metakovasavat és ként tartalmazó kissé savas kerekterû víz tartós fürdõzést tesz lehetõvé hiszen nem károsítja a bõr természetes savköpenyét. A víz elsõsorban a különbözõ rheumatikus illetve izületi megbetegedések, balesetek, mozgásszervi mûtétek utókezelésében mutatkozott hatékonynak. Ivókúra formájában epebetegségek és gyomorpanaszok kezelésére is ajánlják. A gyógyfürdõt elsõsorban a környékben lakók látogatják, ami nem csoda ha figyelembe vesszük, hogy sem Egerben, sem Egerszalókon nem találhatunk egyetlen útbaigazító táblát sem. Az egyetlen jelölés az Egerszalókot Demjénel összekötõ úton fürdõhöz vezetõ közvetlen leágazásnál van. Az viszont kétnyelvû (magyar-német) tábla, igazolva, hogy errefelé megbecsülik a kitartó külföldit ha idetalál. Mindent egybe véve, Egerben járván ha van egy szabad délelõttünk feltétlenül megéri a fáradtságot ezen eldugott fürdõhely felkeresése. (Rosztóczy András, Crocus TK)

Hiába esett szinte egész héten az esõ és láttak a hétvégére is borút az idõtudó meteorológusok, mégis szép számmal gyülekeztek a résztvevõk május 23-án Szegeden, a Szent István téri víztorony lábánál, az elsõ Petres-70 kerékpáros teljesítménytúra rajthelyén. Szakosztályaink közül a Makói TE és a Taurus SE volt a legaktívabb. Elõbbi 9 fõs (mindannyian a Makói Katolikus Gimnázium tanulói ill. oktatói), utóbbi 6 fõs csapattal képviseltette magát. Többen indultak a rádióban, a helyi sajtóban, illetve a Teljesítménytúrázók Társaságának eseménynaptárában megjelent kiírások hatására. A csaknem felerészben földutat igénybevevõ nyomvonal elsõsorban a mountainbike-kal indulóknak kedvezett. A túra az 1904-ben épült szegedi Szent-István téri víztorony lábától indult.

Szeles, hûvös de napfényes idõben kelhetett útra a 30 fõt, köztük 4 mindenre elszánt lányt számláló mezõny. Az elsõ szakaszt Szegedtõl Dócig az árvízvédelmi töltésen kellett megtenni. A gátról jól be lehetett látni az árvíz által éppen elhagyott hullámtér fái közé. A túloldali mezõk pipacsból, margarétából, szarkalábból álló vadvirágkarneválja szintén gyönyörû látvány volt. Az élénk ellenszélben jól jött az Algyõtõl az Atkai-holtág északi végéig tartó 8km-es aszfaltozott szakasz. Az 1879-es petresi gátszakadás helyét jelzõ emléktábla után már csak pár percnyi kerekezés volt a töltés Dóc felé vezetõ elágazása. A gát fölé hajló tölgyfakoronák, igazán széppé tették ezt az útszakaszt. A töltés végére érve már csak pár percnyi kerekezés Dóc, bár a betonlapokkal kirakott út megkeserítette mind a drótszamarak mind a nyergükben ülõk életét.

A dóci Lázár Presszónál felállított elsõ ellenõrzõ állomás, egyben frissítõpont is volt, az alig egy-két törzsvendéget itató kiskocsma tulajdonosának nem kis örömére. Az innen Balástyáig tartó átmenet, forgalommentes aszfaltút, még mindig ellenszelet tartogatott. Nem csoda hát, hogy a balástyai Juhász kocsma vendéglõse (2.ep.) még dóci kollégájánál is jobb napot zárt. Innen már csak néhány kilkométer volt a forráskúti elágazás, ahol Szatymaz felé fordulva "vitorlát bonthattunk" az immár hátulórl fújó szél minél hatékonyabb kihasználása céljából. A keskeny aszfaltút inkább hasonlít megjelenésében kerékpárútra mint autóútra. Jelenleg jó minõségû burkolatán az idõnként elpöfögõ egy-két autó nem zavarta meg a résztvevõket kerékpározás élvezetében. A szépen felújított jelenleg lakóháznak használt szélmalom mellett gurultunk be Szatymazra, ahol a vasútállomással szemben álló - messzeföldön híres - kis cukrászda mellett csak a legelszántabbak tudtak megállás nélkül elhajtani.

A közeli Sándorfalváig vezetõ úton az Alföldi Kék-túra jelzéseit követtük. Szeged felé fordulva, a "célegyenesbe" értünk. Eközben kilométerszámlálóink szép lassan átlépték 70-est, majd kisebb meglepetésre a 75-öst is. Egyeseknél szemérmetlen módon még 80 fölé is felkúszott a mutató... mire beértek a célba. Töprengtünk is a célban a kapott üdítõ és csoki majszolgatása közben, miért is 70 szerepel a szép jelvényen ... Legyen inkább 80 javasolták többen is számlálójukra mutatva. Nem maradt más hátra keresztelni kellett, s a túra a Petres-79 nevet kapta, egyaránt utalva a nagy árviz idõpontjára és a megtett kilométerekre.

Tovább a Petres-79 honlapjára