1.	Kisirtáspuszta (340m)
	Nagyirtáspuszta (430m)
	Tolmács-hegy (520m)
	Hosszú-bérc (490m)
	Nagybörzsöny (210m)
	Kisirtáspuszta (340m)	táv: 14km, szint: 310m, min.pont: 27.20p, TÉRKÉP

Kisirtáspusztától Nagyirtáspuszta felé a sárga kereszt jelzésen kell elindulni. Az út a Szent-Orbán fogadóig folyamatosan enyhén emelkedik. Jobbról a Tolmács-hegy, balról a Cseres-bérc szegélyezi a völgyet. Pár méterrel a turistaút felett a Tolmács-hegy oldalában találhatunk az egykor Nagybörzsönyt Márianosztrán keresztül Szobbal összekötõ (jelenleg Csipkerózsika álmát alvó) kisvasút még meglevõ szakaszának sínpárjára. Nagyirtástól még egy kiadós kaptató áll elõttünk a Tolmács-hegy tetejéig. Ezzel voltaképpen el is értük a Hosszú-bérc gerincét, melyen egészen Nagybörzsöny határáig sétálhatunk. A jelzés a falu széle elõtt 1 kilométerrel jobbra hagyja el a gerincet, meredeken ereszkedik alá és a fatelepnél ér Nagybörzsönybe. A gerincet követve, jelzetlen de széles szekérúton kb. 1km-t haladunk, és a kék sáv jezést elérve azon dél felõl érkezünk az egykor ércbányászatáról híres kis faluba. A jelzés pár méterre halad el a falu egyik nevezetessége, a Bányász-templom mellett, ahová érdemes rövid kitérõt tenni. Nagybörzsönyt a XIII.századtól kezdve említik az oklevelek, bányajogát 1417-ben Zsigmond-királytól kapta. A bányák mûvelését betelepített szászok végezték. Ebben az idõben az arany-, ezüst-, réz- és kénbányák által jó módban tartott bányászok jövedelme elég volt magas kõlábakra épült tornácos kõházak építésére is. Késõbb a bányák kimerülésével gazdasági jelentõsége is csökkent. A bányászat megszûnése után a lassan elnéptelenedõ falu lakói gyümölcs (elsõsorban málna) termesztéssel illetve fafeldolgozással foglalkoznak. Kis területe ellenére Nagybörzsöny mûemlékekben gazdag település, négy templomán kívül a Tájházat, és a még ma is mûködõképes 150 éves vízimalmot érdemes felkeresni. Templomai közül a legrégebbi a XIII.századi román stílusú Szent István templom. Jellegzetesek a szentély kõpárkányának ivsorát díszítõ emberfej dombormûvek õsi magyar arcvonásokkal. Kõkerítése jóval fiatalabb a XVII.sz. elsõ felében épült a török elleni védelem céljából. Az egyhajós, gótikus, Bányász-templomot 1410 körül torony nélkül építették. Bejárata felett 1417-bõl származó bányászjelvény látható. Batthyány József bíboros érsek építtette a barokk stílusú római katolikus plébániatemplomot, míg a klasszicista stílusú evangélikus templomot 1787-ben emelték. A falu fõterén van a buszmegálló, ahonnan Szob felé lehet utazni. Innen indul a sárga sáv jelzés is, mely elõbb a kisvasút mellé szegõdik, majd késõbb azzal párhuzsmosan a Hosszú-völgyön túloldalán végighaladva, vezet vissza Kisirtáspusztára.

2.	Kisirtáspuszta (340m)
	Király-rét (500m)
	Vadász-kút (az egykori Bõrös-kh. helye) (590m)
	Nagy-Hideg-hegy (864m)
	Kis-Hideg-hegy (663m)
	Bányapuszta (480m)
	Pogány-hegyi nyereg (500m)
	Király-rét (480m)
	Hosszú-völgy (260m)
	Kisirtáspuszta (340m)	táv: 18km, szint: 740m, min.pont: 41.80p, TÉRKÉP

A "TOBOZ" kulcsosháztól tölgyesben indulunk el a Kollár-völgybe. Enyhén emelkedõ széles szekérút visz a Zálog-bérc alatti elágazásig. Az innen induló sárga négyszög jelzés már erõteljes kaptató és csak "kis" Király-rét elõtt válik lankásabbá az út. A "kis" Király-rét tisztásán a János-forrásból megtölthetjük kulacsainkat, mely a Vasedény-kh. oldalában ered, jó 20m-rel ösvényünk alatt. Tovább haladva a kék négyszög jelzésen gyönyörû bükkösben érjük el a Vadász-kutat, az egykor szebb napokat látott, ma erõsen romos Bõrös-kulcsosházzal. A tisztán fából épített ház régebben a pécsi kesztyûgyáré volt, ma az enyészeté. Az út a következõ kilométeren erõsen emelkedik. Már jóval 700m felett járunk, mikor hûs fenyvesbe jutunk. Ennek felsõ szélén torkollik az út az Országos Kék-túra útvonalába. Még egy kis kaptató és a Nagy-Hideg-hegyi turistaház (és síház) vendégszeretetének örvendhetünk. A turistaházban étterem is mûködik, konyhája elfogadható áron biztosítja mindazt amit egy turista megkívánhat a babgulyástól a forralt borig. A túra második részén egészen Bányapusztáig lejt az út, a piros kereszt kellemes sétát kínál a Kis-Hideg-hegyen és a Pintér-hegyesen át. Bányapusztától, mely a korábban a környékben zajló nemesfém-bányászatról kapta nevét, még egy darabig lejt az út a Bánya-patak völgyében. Kb.1 km után érjük el a Pogány-nyeregbe vezetõ kapaszkodót (K+). Szó szerint "árkon-bokron" haladunk, hiszen a Pogány-nyereg után leereszkedünk a Kovács-patak völgyébe, majd a "kis" Király-rét elõtt egy újabb nyereg megmászása vár ránk. A Kereszt-völgyben a régi bányavasút nyomvonalán haladva kipihenhetjük a elõbbi két kaptatót. Nagybörzsöny határától kb.1km-re érjük el a hosszú-völgyi sárga jelzést, mely visszavisz Kisirtáspusztára.

3.	Kisirtáspuszta (340m)
	Nagyirtáspuszta (430m)
	Márianosztra (230m)
	Kopasz-hegy (508m)
	Só-hegy (584m)
	Nagy-rét (575m)
	Nagy-Sas-hegy (608m)
	Kis-Sas-hegy (532m)
	Érsek-tisztás (450m)
	Kisirtáspuszta (340m)	táv: 16.2km, szint: 623m, min.pont: 36.76p, TÉRKÉP

Kisirtáspusztáról az elsõ túrából ismert útvonalon Nagyirtáspuszta felé indulunk, majd azt elérve a piros kereszt jelzésre váltunk, mely a Vasas-kút völgyében indul dél felé Márianosztrára. Az árpádkori falvat a XIII.században - a minden bizonnyal szláv eredetû - Nostre néven említik elõször. A környék Nagy Lajos király kedvelt vadászterülete. A község pálos kolostorát az õ uralkodása alatt, 1352-ben alapították. Búcsújáró hellyé 1759-tõl vált amikor templomába helyezték a czestochowai Fekete Mária kegykép másolatát. Néhány évtizeddel késõbb a szerzetesrendek 1786-os feloszlatását követõen a kolostor épületében elõbb katonai raktár, majd kórház, 1854-tõl pedig máig fegyintézet mûködik. Börtönében az ötvenes években számos politikai fogoly is raboskodottt, köztük Mindszenti József bíboros. A fegyház falán 1991-ben emléktáblát helyeztek el emlékezetükre. Márianosztráról a zöld sáv jelzésen indulunk tovább. Az út csipke és kökénybokrok között lép ki a faluból, majd tölgyesben haladva a Kopasz-hegyi-nyeregig folyamatosan emelkedik. Innen zöld háromszög jelzés indul az 508m-es csúcsra, melyen vaskereszt áll. Jó idõben szép körpanoráma tárul elénk. Dél felé visszatekintve a hegy lábánál elterülõ Márianosztra, távolabb pedig Szob házait látjuk. A láthatárt a Duna és a Pilis zárja le. Keleten Kóspallagot láthatjuk a mögötte magasodó Fekete-, Tar Péter- és Darabos-hegyekkel és a távolban a megcsonkított Naszállyal. Nugaton a Széles-hegy és a Nagy Galla áll. Észak felé a Magas-Börzsöny robosztus hegyeiben gyönyörködhetünk. Elõttük a Só-hegy, a Nagy-Sas-hegy, a Cseres-bérc, a Tolmács-hegy és a Nagy-Gyertyános végtelen erdei által övezve a völgyben terül el Nagyirtáspuszta, a Szent-Orbán fogadóval. Visszatérve a zöld sáv jelzésre, néhány métert ereszkedve a Hollós-oldal gerincén haladunk. Az úton két kisebb tisztást érintünk, az elsõn egy teljesen a másikon egy félig elpusztult öreg tölgyfával. Köra õsszel a védett õszi kikerics is fellelhetõ itt. Az útnak ez a pihentetõ szakasza jól esik a Só-hegyre vezetõ kaptató elõtt. A 120m szintkülönbséget jobbára sûrû bozótban, helyenként csaknem kúszva kell megtenni. A Só-hegyet (584m) elhagyva két további csúcs megmászására van lehetõségünk. Mindkettõre zöld háromszög jelzés vezet, hasonlóan a Kopasz-hegyhez. Az elsõ a Nagy-rét feletti 575m-es, a másik pedig a 608m-es Nagy-Sas-hegy. Ez utóbbi bozótosa alaposan próbára teszi a vállalkozó kedvû turistát. Innen már ereszkedünk folyamatosan. elõbb a Sas-hegyi-nyeregbe, majd az érsek-tisztási vízválasztóhoz. A nyeregbõl az ínyencek némi bozót leküzdése árán még feljuthatnak a Kis-Sas-hegy 532m magas kúpjára is, ide azonban már nem vezet jelzés. Érsek-tisztásnál elérjük a Nagybörzsönyt Kismarossal összekötõ sárga sáv utat. Ez vezet vissza lankásan ereszkedve Kisirtáspusztára.

A részletes útleírást ld. a teljesítménytúra önálló honlapján