" TOBOZ "
A Csongrád megyei Természetbarát Szövetség Tájékoztatója
( 2000. október)


SZÖVETSÉGI HÍREK:
Szakosztályvezetõi továbbképzés (2000.09.23-24.)
A 2001. évi EURÓPA-TÚRA (Euro Rally) elõkészítési szempontjai
Elnökségi ülés (2000.10.27.)

BESZÁMOLÓK:
TEDOT 2000.
VI. Határmenti Turista Találkozó

NEMZETI PARKJAINK:
A Kiskunsági Nemzeti Park

RÉGIÓNK LÁTNIVALÓI:
Mezõhegyes

NEKEM SZÜLÕHAZÁM:
Brassó

MEGJELENT:
Békés megyei túrák kalauza
10 megye 100 nevezetessége

TÁBORI HUMOR


VISSZA A " TOBOZ " KATALÓGUSRA

SZÖVETSÉGI HÍREK:
Szakosztályvezetõi továbbképzés
(Kisirtáspuszta, 2000. szept. 22-24.)

Az idén 14 szakosztály képviseloje vett részt a megyei Szövetség szervezésében a továbbképzésen. A szállást és étkezést szokás szerint a "TOBOZ" kulcsosházban oldottuk meg. A résztvevõket a különjárati autóbusz szombaton reggel a szobi réven át Dobogókõre vitte, ahol részt vettek a 2000. évi Természetjárók Napja, országos ünnepségen. Itt Rácz Erzsébet, a Szegedi Vörös Meteor szakosztály vezetõje, valamint Mendei Árpád, a Makói Eötvös Loránd természetjáró szakosztály vezetõje a Természetjárás Fejlesztéséért kitüntetés bronz fokozatait vehették át. Ezúton is gratulálunk Nekik, és további sikereket kívánunk. Az ünnepség után velünk tartott Thuróczy Lajos tiszteletbeli alelnök, valamint Pálmai Vencel, az MTSZ Gyalogtúra Bizottság vezetõje. Este a vacsorát követõen a résztvevõk baráti estet szerveztek. A vasárnap délelõtti továbbképzésen megismerkedhettek a Szövetség elõtt álló feladatokkal, belsõ életével. Négy önzetlen fiatal természetjáró mintegy 80 lépcsõfokot készített a hegyoldalba, a kulcsosház könnyebb megközelítésére.

A 2001. évi EURÓPA-TÚRA (Euro Rally)
elõkészítési szempontjai

Az Európai Turista Szövetség (EWV, amely szervezet ma 23 európai országban közel 5 millió turistát képvisel) az új évezred alkalmából hirdette meg az Európa-vándorlást. Ezzel mindenkinek figyelmét szeretné felhívni a túrázók szabad közlekedésének biztosítására, a kulturális és természeti kincsek védelmére és megismertetésére.

10 útvonalon, Európa "széleirõl" indulnak gyalogtúrák, melyek staféta-szerûen jutnak el a célba, Strasbourgba, az Európa Parlament székhelyére. A jubileumi Európa-túra egyik útvonala (5. számú) hazánk területén halad át. Romániából Ártánd, illetve Nagylak határállomásoktól Mindszent - Ópusztaszer - Hajós - Baja - Szekszárd - Pécs - Szenna - Zalakaros - Zalalövõ - Bajánsenye érintésével (az E-7 Európa hosszú távú túra útvonalán) Szlovéniában (Hodos) folytatódik. Egyes távoli országokban már idén megkezdik a túrákat és 2001. szeptemberéig tízezrek fognak vándorolni az európai határokon át. Falutól-faluig és várostól-városig menet kulturális rendezvényekre és staféta átadási ünnepségekre kerül sor. Staféta jelképeket visznek magukkal, valamint "arany-könyveket", amelyekben a résztvevõk és támogatók aláírásait örökítik meg.

2001 szeptemberének végén Strasbourg több rendezvény színhelye lesz: Több ezer túrázó érkezése és fogadása a Rajna mindkét partján (német- és francia területen); "Európa falu" létesítése a strasbourgi Rhénus csarnokban (kiállítási-, bemutatkozási- és szolgáltatási céllal és formában); Nemzetközi Kongresszus, melynek témái: erõsítsük az Egyesült Európa kívánalmait; Tartsuk fenn a nemzetközi turista útvonalakat, melyek Európa történelmi és kulturális sokrétûségét kötik össze; a túrázás, mint fontos hozzájárulás változatos természetünk megóvásához, Az EWV 32. évi rendes közgyûlése az Európa Parlamentben; Több tízezer turista záró felvonulása az Európa-hídtól a Meinau stadionig; záróünnepség.

A részletekrõl:

A 10 kijelölt útvonalon 10-50 fõs, vagy nagyobb csoportok túráznak és egymásnak "adják át a stafétát". Több helyen átadási ünnepségeket rendeznek (kiemelten az országhatárokon), melyeken politikai és közéleti személyek, a hírközlõ szervek képviselõi is részt vesznek. Helyenként mellékútvonalak is lesznek. Pl. Romániában két útvonalon tervezik a túrát, ezért érkezik Magyarországra Nagyváradról Ártándra és Arad irányából Nagylakra is staféta.

A magyar határon Ártánd térségében 2001. április (21) 22-én, Nagylakon április 29-én 12 órakor fogadjuk ünnepélyesen a stafétát, melyet 2001. május 27-én már át kell adnunk Bajánsenye - Hodos térségében a szlovén turistáknak. Az E-7-es hazai útvonalon, a határon történõ fogadások és búcsúztatáson kívül célszerû lenne kiemelt rendezvényt szervezni április 29. és május 27. között valamelyik Dél-alföldi jellegzetes helyen, Szekszárd-Pécs (május 12-13.) Zala-megye térségében.

A rendelkezésünkre álló alig egy hónap alatt leletetlen az E7 útvonal teljes (Kb. 770 km) végigjárása. Az EWV központi irányelvei sem ragaszkodnak a megszakítás nélküli útvonal teljesítéshez, lényeges azonban a megszakítási helyekrõl a staféta-jelképek továbbítása valamilyen módon a folytatási helyre. Az egyes túraszakaszhoz csatlakozó túrázók szervezése kb. úgy képzelhetõ el, mint hajdan az Országos Kéktúra film felvételénél történt. A közös tovább-tervezéshez kérünk javaslatokat: - a feltétlenül bejárandó és a kihagyható (érdektelen, nehezebben megközelítheto szakaszokra); - hazai, jellegzetes stafétajelkép alkalmazására - ünnepségeken meghívásra javasolt közéleti (politikus) személyekrol - közremuködésre felkérendõ társ- és egyéb szervezetekre; - a rendezvény jellegébõl, vagy a helyi adottságoktól érdekeltté tehetõ támogató (szponzoráló) személyekre vagy szervezetekre; - a helyi, jellegzetes, ismert kultúrcsoportok, mûvészek felkérésére az ünnepségekre.

Kapcsolódó cikkek:
- TOBOZ, 2000/04.: Európa túra 2001.
- TOBOZ, 2000/01.: Eurorandonnée 2001.
- Természetbarát Híradó, 2000, 101.

Elnökségi ülés (2000. okt. 27.)

Szövetségünk elnöksége, 2000. október 27-én ülést tartott, s az alábbi határozatokat hozta:

2000/00. elnökségi határozat: "CSONGRÁD MEGYE TERMÉSZETJÁRÁSÁNAK FEJLESZTÉSÉÉRT" kitüntetés odaítélésérõl. Az évente adományozható 3 db kitüntetés feltételei és formái a következõk: 1. A felterjesztések beérkezési határideje minden év január 31. 2. A kitüntetési javaslatot csak a kiadott formanyomtatványon lehet benyújtani. 3. Az adatok valódiságát legalább a természetjáró szervezet két vezetõje aláírással és bélyegzõvel kell igazolnia. 4. A kitüntetés átadására az adott évi megyei Szövetség küldöttközgyûlésén kerül sor. 5. Az el nem fogadott javaslatokról - indoklással - az Elnökség írásban értesíti a felterjesztõt. 6. Az el nem fogadott személy a következõ évben ismét javasolható 7. Ugyanaz a személy 5 éven belül ismételten nem tüntethetõ ki. A szabályzat és a kitüntetési ûrlap a megyei Szövetségben szerezhetõ be.


BESZÁMOLÓK:
TEDOT 2000.

Hétfõn reggel indultunk életünk elsõ országos természetjáró diák találkozójára Debrecenbe. Vonattal utaztunk Szegedrõl Ceglédre, majd ott 50 perc várakozás után indultunk Debrecenbe. Megérkezésünk után felvertük a sátrakat és elmentünk a megnyitóra. Még aznap elindultunk az éjszakai túrán, melyet mi sajnálatos módon nem tudtunk teljesíteni. Másnap az utolsónak indított csapatok néhány perc alvás után "frissen és üdén ébredtek", majd mindenki elindult a Zsuzsi kisvasúthoz. A csodálatos utazás után megkezdõdött a nappali 13 km-es túra. Szerdán ellátogattunk Debrecen híres városába, ahol a város ismereti versenyen vettünk részt, valamint kipróbálhattuk kommunikációs készségünket és a debreceniek segítõkészségét. Délután jött a nagy fürdés a kemping medencéjében és a foci bajnokság, melyen iskolánk, a szegedi Radnóti M. Gimnázium csapata a hódmezõvásárhelyiek segítségével a második helyen végzett, nem kis bánatunkra, mert a szegedi Ságvári E. Gimnázium, a nagy vetélytársunk lett az elsõ. Csütörtökön vettünk részt a nappali 30 km-es túrán, melyet nem kis nehézségek árán teljesítettünk. Este következett az eredményhirdetés és a nagy buli, melyen a Krízis együttes remek csapata nyújtott számunkra maradandó élményt. Eredményünket tekintve a 19-ek lettünk a 31 csapatból, de ez számunkra nagyon jó eredmény, mivel mi voltunk a legkisebbek valamint a legfiatalabbak, és elméletileg az egy héttel korábban megrendezett gyerektalálkozón kellett volna részt vennünk, de ez nem jelentett gondot, mert a nagyobbak segítõkészek és kedvesek voltak. Összefoglalva a kisebb problémák ellenére nagyon jól éreztük magunkat és reméljük még nagyon sokszor vehetünk részt ilyen rendezvényen.

Tisztelettel:

VI. Határmenti Turista Találkozó
(Makó, 2000.06.27.)

A Makói Természetbarát Sportegyesület szervezésében hatodik alkalommal került sor a Határmenti Turista Találkozó megrendezésére, ideális, szép Maros-parti környezetben, a Campingben. Ebben az évben palicsi és aradi vendégeink is voltak, képviseltette magát a Csongrád megyei Természetbarát Szövetség elnöksége és a Belvárosi Általános Iskola Természetbarát Köre is, a makói egyesület népes tagságával együtt. Az idei találkozó teljesítményorientált volt, mivel emberpróbáló túrákat szerveztünk ezekre a napokra.


Makó, víztorony

A tábort megnyitotta és a résztvevõket köszöntötte Dániel István elnök és Benedek Jenõ, a Csongrád megyei Természetbarát Szövetség elnöke. Ezután a helyi víztorony 196 lépcsõjét kellett legyõzni, de a város panorámájának látványa kárpótolt mindenkit. Láthattuk a jellegzetes épületeket, a várost körülvevõ határt is. Megtudhattuk, milyen irányban és távolságban található az északi és déli sark, Jeruzsálem és Makó város testvérvárosai.

A második napon, szombaton Abonyi Dezsõ vezetésével következett a legnagyobb erõpróbát követelõ túra kerékpárral az ország legmélyebb pontjának - Tiszaszigetnek - felkeresésével. Jó néhány résztvevo teljesítette ezt a közel 80 km-es távot kerékpárral. Lehetõség volt ugyan vonattal visszatérni, de ezt senki sem vette igénybe. Este jó hangulatú baráti találkozóra és szalonnasütésre került sor. A palicsi és az aradi vendégeinktõl kedves invitálást kaptunk, látogassuk meg õket is városukban. Benedek Jenõ elismerõen szólt arról, hogy a Makói Természetbarát Sportegyesület tagjainak aktivitása kiváló, valamint tájékoztatott a soron következõ programokról is. Végül személyesen feltálalta specialitását, a sült csukát, állíthatom, nagyon finom volt.

Vasárnap ismét kerékpártúrára került sor a város határában, a Maros töltésén található árvízi emlékmuhöz látogattunk el, a 30 évvel ezelott történt vészhelyzetre emlékezve.

A túravezetõ Kiss Sándorné Magdi volt, aki rövid visszaemlékezést tartott a 30 évvel ezelõtt történt eseményekrõl, a kitelepítésrõl, az emberek helytállásáról. Sokunknak személyes emlékeket ébresztett újra ez a megemlékezés, kirándulás. A Campingbe visszaérkezést követõen a tábor zárására került sor.

2001. Június utolsó hétvégéjén ismét várjuk a természetbarátokat Makón a Határmenti Turista Találkozón.

Virághné Hajdú Gizella


NEMZETI PARKJAINK:
A Kiskunsági Nemzeti Park

Kiskunsági Nemzeti Park központjának címe:
6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19.

Nemzeti Park központjának levelezési címe:
6001 Kecskemét, Pf.186. Telefon, fax: 76/482-611, fax: 76/481-074
E-mail cím: knp@knp.microsystem.hu

A "TOBOZ" 2000/05. számában megjelent cikket innen töltöttük le:
www.sulinet.hu/termved/kiskunsag/kiskunsag.htm


RÉGIÓNK LÁTNIVALÓI:
Mezõhegyes

Mezõhegyes Magyarország délkeleti részén, Békés-Csongrád megyék határán fekszik. A XX. század elején végzett ásatások adták hírül, hogy e térségben több ezer éves a civilizáció. Írásos emlékeink a XV. századtól, Mezõhegyesrõl szólnak. A törökdúlások következtében elnéptelenedett e terület. Újkori történelmét az alapítóokirat aláírásától, 1784. december 20-tól számítjuk. II. József 1784 végén kapta kézhez Csekonics József vértesszázados Magyarország lótenyésztésének talpraállítása érdekében készített tervezetét, mely Mezõhegyest javasolta kijelölni e célra, és ezt a császár elfogadta.

Az "Osztrák Császári és Magyar Apostoli Királyi Ménesbirtok" alapításától - az 1785-ben megkezdõdött nagyszabású építkezések nyomán - egy évszázad alatt világhírû gazdasággá vált. Császári akaratból 1789. március 20-tól bizonyos - a szabad királyi városokra érvényes - funkciókat is gyakorolt. 1872-tõl eszmei község.

Mezõhegyes - mely mérnöki pontossággal megtervezett, "szabálytalan" település - sohasem volt tipikus falu. Neves építészek, mûvészek, és ügyes szakemberek kezenyomán jött létre és formálódott arculata. (Jung József, Hild János, Handl Ferdinánd, Tottál Károly múlt századi, Palánkai Tibor, Tihanyi Judit, Sipos György, napjaink építészei, Zala György, Molnár C. Pál, Melocco Miklós képzõmûvészek.) Közel 60 védett épülete - melyek egy része épületegyüttest alkot - országosan is egyedülálló agrártörténeti értékkel bír. Mûemlékeit, történelmi emlékeit féltve õrzi. Régi és új - a hatalmas parkokkal, több száz éves faritkaságokkal övezve - harmonikusan ötvözõdik.

Mindezen értékek mellett a Mezõhegyesre látogató vendégek számára a gazdag vadállomány kitûnõ vadászati, míg a pompás lóállomány lovaglási lehetõséget biztosít. A város legfontosabb látnivalói: a vasútállomás (1883), Polgármesteri Hivatal épülete (1913), Szakközépiskola épülete (1789), Hild-kapu, Római katolikus templom (1844-46, Handl Ferdinánd), Református templom (1909), Mezõhegyesi Állami Ménesbirtok Igazgatósága és Hotel Nóniusz (1790, Jung József), Fedett lovarda (1809, Hild János), Központi istálló, Kocsimúzeum, Víztorony (1888), Centrál Étterem (1885), Általános Mûvelodési Központ (1983, Tihanyi Judit), Zabostorony, Vérbükk.

(mezõhegyesi kiadvány alapján irta Csányi Sándor)


Ménesbirtok Igazgatóság

Mezõhegyes címere

Hild-kapu

Víztorony

Nóniusz Hotel

Zabostorony


NEKEM SZÜLÕHAZÁM
Brassó

A várost a XIII. sz. közepén szászok alapították. Még az 1920-30-as évek idején is a lakosság többsége szász volt, majd 1/3 magyar, 1/3 szász és 1/3 román összetételûvé vált. Most csak elvétve hallunk németekrõl, s egyre kevesebb a magyar szó is.


A város és a Cenk látképe a Pojánáról

Akár vonattal, akár autóval közeledünk Brassó felé - bármely irányból -, gyönyörû látvány tárul elénk. Az észak - déli irányú tágas, magas hegyek által határolt völgyben terül el a város, közepén a Cenk-heggyel (Tîmpa), melynek magassága 961 m, a város felett 361 m.

Gyermekkorom kedvenc kirándulóhelye többek között e gyönyörû, akkor még fenyõ-vel borított hegy volt. Fegyelmezetlen kirándulók gondatlansága miatt mintegy ötven évvel ezelõtt leégett a fenyõerdõ. Késõbb próbálták fásítani, az ötvenes években STALIN" nevét ültették ki fenyõfákkal, majd többféle fafajtával ezt átültették (Brassó akkori neve Sztálinváros volt). A Cenk tetején állott egy 10 m magas oszlop, tetején egy Árpád korabeli vitéz szobra, melyet felrobbantottak, ma már a talapzatnak nyoma sincs.

A hegy tetejérõl az egész város megtekinthetõ és jól látható a távolban húzódó hegyek sora: Nagykõhavas, Bolnok, Keresztényhavas, Csukás,


Brassó fõtere a városházával

Jól látható a város fõtere, közepén a városháza, amely a XV. sz-ban épült, ma múzeum és levéltár mûködik benne. Az épület külsõ oldalán látható a város címere: egy letört fenyõ gyökerén nyugvó korona. Maga a tér szabálytalan négyszög alakú, valamikor itt volt a Piac is. Erre emlékeztet a tér négy oldalának elnevezése: Búza sor (északi), Virág sor (keleti), Len sor (nyugati) és Lópiac (déli). Télen ezen a téren állítják fel a város karácsonyfáját, mely hetekig a gyerekek nagy örömére éjjel-nappal csillog-villog.

A tér déli oldalán levõ kis közön áthaladva a Fekete templom tárul elénk, mely 1383 és 1424 között épült gót stílusban. 1688-ban a városban pusztító tûzvész miatt leégett - innen a fekete" elnevezése. Evangélikus szász felekezetû templom, híres az orgonája és keleti szõnyeg gyûjteménye. Vasárnaponként érdemes meghallgatni az orgonahangversenyeket.

A templom mögött található a Honterus (szász reformátor)-szobor a hasonló nevû udvarban. A templomban üveg alatt látható Luther Márton eredeti levele, melyet Honterusnak írt. Továbbhaladva a Szt. Katalin kapuhoz érünk, ahol még látható a várost körülvevõ fal maradványa. Innen a Cenk oldalában elhúzódó Felsõ sétatérre jutunk, melynek végén a Takács bástya romjai láthatók.

Innen a Rakodó völgyébe vezet az út a Cenk és a Csiga-hegy között. Ez a völgy egész évben az idõs emberek és gyerekes családok kedvelt kirándulóhelye volt. A könnyen megközelíthetõ, enyhén emelkedõ völgyben kis patak csörgedezett és jobbról-balról árnyas erdõ tisztásain lehetett letelepedni. A völgyet a Tompa"-féle kisvendéglõ zárta le, ahol faszénen sütötték a friss hússzeleteket, a flekkent". Forrás is volt itt a közelben, iható, igazi finom jéghideg vízzel. A hetvenes-nyolcvanas években aztán ezt a csodálatos völgyet beépítették, a patakot befedték, panelerdõ van a fenyõerdõ helyén.

A Szt. Katalin kaputól dél felé haladva a város Bolgárszegnek nevezett részére érünk. A régi házak alakja, berendezése keleties jellegu, lévén, hogy 1392-ben bolgárok telepedtek le ezen a helyen, akik elrománosodtak, de a házak jellege õrzi a bolgár hagyományokat. Innen vezet fel az út a Pojánába, ez Brassótól kb. 10 km-re lévõ kirándulóparadicsom. Egészen az 50-es évek végéig ezen az úton gyalog jártunk fel a Pojánáig, onnan drótkötélpálya vezetett fel a "Schuller" nevû csúcsra. Gyerekkoromban télen szánkóval siklottunk visszafelé egészen Bolgárszegig. Ma már autóút vezet a város Postarét nevû részérõl a Pojánáig.

Minden évszaknak megvolt a maga kirándulóhelye. Tavasszal, õsszel, amikor késõbb virradt és hamarabb sötétedett, a közelebbi kirándulóhelyeket választottuk: Malomdombok, Noa, Salamon-sziklák. Nyáron, amikor már hajnalban el lehetett indulni és késõn sötétedett, a Nagykõhavas, Schuller volt az úti cél. A Pojána télen-nyáron egyformán kedvelt hely volt. Télen síelni, szánkózni, korcsolyázni lehetett, nyáron kirándulni a környezõ erdõkbe. Akkor csak két menedékház volt, ahol télen forró teát kaptunk az otthonról vitt vajas kenyér mellé. Ma már kiépült üdülõközpont lett rengeteg étteremmel, gyorsbüfével, szállodával. Nemcsak Brassó érdemel néhány napot, hanem a városkörnyéki nevezetességek, kirándulóhelyek megtekintése is felejthetetlen élményt nyújt.

Dr. Fejes Ferencné


TÁBORI HUMOR

Sátorozás 2000 m-en:
- Te hány zokniban alszol?
- Az összesben!

Kora este, holtfáradtan a sátorban:
- Csak az a baj, hogy még világos van az alváshoz!
- Nem gond, felveszem a napszemüvegem!

Videófelvétel a rendszeresen hátul kullogókról:
Tanár úr! Ezt a jelenetet majd tessék a sor elejére bevágni!

A Pietrosz felé, a 3. jégesõ kezdetekor:
- Kérem a panaszkönyvet!

Néhány tanács a hátizsákba pakoláshoz:
Egyedül pakolj, és válogass a túrára, mert ha jóanyádra hallgatsz igásállatként cipekedhetsz!
Tájékozódj a túra mibenlétérol, hogy feleslegesen ne vigyél szappant, fogkefét.../ borotválkozó felszerelésre, dezodorra, tükörre ne is gondolj! /
Csokiból többet vigyél, kenyérbõl kevesebbet! /A kenyér 5 nap után vagy elmorzsálódik, vagy fakeménységure szárad, vagy megpenészedik! /
A közös sátornak ne a ponyva részét válaszd, késõbb ez lesz a nehezebb a nedvességtõl!
Ne vigyél zseblámpát, ha lemegy a nap, örülsz, ha alhatsz!

Miért jó elol menni?
Hiheted, hogy te vagy a legerõsebb, és ez további erõt ad. Tied lesz a legjobb pihenõkõ, sátrazóhely. Te már pihensz, amikor a hátsók még izzadnak.

Miért jó hátul menni?
Ha az elsõk eltévednek, te gyalogolsz a legkevesebbet potyára. Az elsõkre esik a legtöbb víz a fákról, õk lépnek bele a legtöbb trutymóba. · Az elsõket támadják meg a pásztorkutyák.