A kedvezményezett tudnivalói

Ez a tájékoztató azoknak a szervezeteknek és más jogosultaknak ad eligazítást, amelyek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, külön törvényben meghatározott feltételekkel a magánszemélyek rendelkezõ nyilatkozatai alapján elnyerhetik a személyi jövedelemadó 1-1%-át, azaz kedvezményezettek lehetnek.

Kik lehetnek kedvezményezettek?

Rendelkezõ nyilatkozat a befizetett adó "egyik 1%"-áról a következõk javára tehetõ:

1. Társadalmi szervezetek, alapítványok: az 1989. évi II. törvény szerinti társadalmi szervezetek (kivéve ebbõl a pártokat, továbbá a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleteket), az alapítványok, ha bírósági nyilvántartásba vételük 1998. év elõtt már megtörtént feltéve, hogy alapszabályuk, alapító okiratuk szerint legalább a 2000. év elsõ napjától ténylegesen a közhasznú szervezetekrõl szóló törvényben felsorolt közhasznú tevékenységet folytatnak;
2. a közalapítványok, feltéve, hogy az alapító okiratuk szerint az említett törvényben felsorolt közcélú tevékenységet folytatnak;
3. a Magyar Tudományos Akadémia
4. az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA)
5. a kulturális javak védelmérõl és a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 2. és 3. számú mellékletében szereplõ országos közgyûjtemény és a következõkben felsorolt egyéb kulturális intézmény:
   - Magyar Állami Operaház,
   - Magyar Országos Levéltár,
   - Országos Széchenyi Könyvtár,
   - Magyar Filmarchívum,
   - Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár;
   - az országos gyûjtõkörû szakmúzeumok;
   - az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve egyéb szórakoztatási tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkezõ nyilatkozat évének elsõ napja elõtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól vagy a központi költségvetéstõl egyedi támogatásban részesült és nem tartozik az elõzõ kategóriákba;
   - a Népstadion és Létesítményei Központi Edzõtábor vagyonkezelésében lévõ Budapest Sportcsarnok újjáépítési programja.

A felsoroltak közül a társadalmi szervezetek, alapítványok és közalapítványok akkor lehetnek kedvezményezettek, ha a székhelyük belföldön van, és a mûködésük a hazai lakosság, illetõleg a határon túli magyarság érdekében történik, és közülük is csak az, amely nyilatkozik arról, hogy - nem folytat közvetlen politikai tevékenységet, azaz nem végez pártpolitikai tevékenységet, nem állít sem országgyûlési, sem önkormányzati választáson jelöltet, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt és - nincs köztartozása, és - alapszabálya, alapító okirata szerinti közhasznú tevékenységét 2000. január 1-jétõl megszakítás nélkül ténylegesen folytatja, eleget téve minden rá vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek. A pártoktól való függetlenség biztosítása érdekében szükség esetén módosítani kell az alapszabályt, alapító okiratot legkésõbb a 2001. év szeptember 30-áig, ha az elõzõleg még nem történt meg. (Ez az a végsõ idõpont, amíg az igazoló dokumentumok csatolása mellett benyújthatják igényüket a számukra rendelt pénzösszeg átutalása iránt.) Abban az esetben, ha a kedvezményezettnek van(nak) köztartozása(i), úgy ez - az egyéb feltételek megléte esetén - nem kizáró ok a kedvezményezettek körébõl, ha arról is nyilatkozik az adóhatóságnak, hogy az õt érintõ rendelkezõ nyilatkozat szerinti összeget, mely köztartozása(i) kiegyenlítésére kéri fordítani. Ekkor pontosan meg kell jelölni a címzett(ek)et és a kiegyenlítés sorrendjét is.

A társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok kedvezményezhetõsége szempontjából fontos, hogy milyen tevékenység minõsül közhasznúnak. A közhasznú tevékenység fogalma a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény szerint a következõ:
- egészségmegõrzés, betegségmegelõzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység;
- szociális tevékenység, családsegítés, idõskorúak gondozása;
- tudományos tevékenység, kutatás;
- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;
- kulturális tevékenység; - kulturális örökség megóvása;
- mûemlékvédelem;
- természetvédelem, állatvédelem;
- környezetvédelem;
- gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjú érdekképviselet;
- hátrányos helyzetû csoportok társadalmi esélyegyenlõségének elõsegítése;
- emberi- és állampolgári jogok védelme;
- a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység;
- sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével;
- közrend- és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes , mentés, katasztrófa elhárítás;
- fogyasztóvédelem; a munkaerõpiacon hátrányos helyzetû rétegek képzésének, foglalkoztatásának elõsegítése és a kapcsolódó szolgáltatások; - euroatlanti integráció elõsegítése;
- közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehetõ - szolgáltatások;
- ár- és belvízvédelem ellátáshoz kapcsolódó tevékenység;
- a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység.

A kedvezményre igényt tartó elõzõekben említett szervezeteknek mit kell tenniük a számukra kedvezõ rendelkezõ nyilatkozatok megszerzése érdekében?

Közölniük kell az adószámukat azokkal az adózó polgárokkal, akiknek a rendelkezõ nyilatkozatára számítanak. Ez az eljárás alaki kötöttségek nélküli, megvalósítható személyes kapcsolatfelvétellel, szórólapokkal, egyéb - jogszabályba nem ütközõ módon történõ - figyelemfelhívással, hirdetéssel. A támogatók toborozásához elõzetes adóhatósági engedélyre nincs szükség, így az elõzetes engedélykérések, a szórólapok véleményezésre történõ megküldése szükségtelen idõkiesést jelenthet.

Hogyan juthat a számára rendelt összeghez a kedvezményezett?

A társadalmi szervezetek, alapítványok esetében az adóhatóság a beérkezett rendelkezõ nyilatkozatok alapján legkésõbb 2001. szeptember 1-ig értesíti a kedvezményezettet arról, hogy javára magánszemélyek rendelkeztek. Az értesítéstõl számított 30 napon belül a törvényi feltételek meglétét igazoló dokumentumok csatolása mellett lehet a pénzösszeg átutalását kémi. Tekintettel arra, hogy nem kötelezõ az összeg elfogadása, a kedvezményezettnek jogában áll az összeg visszautasítása. Az adóhatóság a határidõben benyújtott kérelmek alapján - a törvényi feltételek megléte esetén - legkésõbb november 30-áig a magánszemélyek által rendelt összeget a kedvezményezettnek, az esetlegesen fennálló köztartozások levo-nása után utalja át. A törvényben meghatározott feltételek hiánya esetén az APEH ezt az igénybejelentõvel határozatban közli. Ez ellen a határozat ellen bírósághoz lehet fordulni. A bíróság nemperes eljárásban 15 napon belül dönt. A bírói döntés természetesen mindkét félre nézve kötelezõ.

Közzétételi kötelezettség a kapott összeg felhasználásáról

A kedvezményezettnek (kivéve az egyházakat) a javára juttatott összeg cél szerinti felhasználásáról a nyilvánosság elõtt kell számot adnia. Ez irányú kötelezettségének 2001. évi átutalást követõ év, tehát 2002. október 31-éig sajtóközlemény útján kell eleget tennie. A közzététel igazolásaként a közlemény egy eredeti példányát az elévülési idõ végéig meg kell õriznie. A magánszemély által juttatott pénzösszeg olyan költségvetési támogatásnak minõsül, amelynek cél szerinti felhasználását az adózás rendjérõl szóló törvényben foglaltak szerint az adóhatóság jogosult ellenõrizni. Amennyiben az ellenõrzés azt állapítja meg, hogy a közcélú tevékenység szerinti felhasználás nem valósult meg, úgy a kedvezményezettnek az adóhatóság határozata alapján az átutalt összeget vissza kell fizetnie.

Kérheti-e a kedvezményezett a javára rendelkezõ magánszemélyek megnevezését?

A magánszemélyek rendelkezõ nyilatkozata adótitoknak minõsül, vagy azt az adóhatóság még kérelemre sem közli a kedvezményezettel. Az "adományozók" kilétérõl csak maguktól az adományozóktól szerezhet tudomást az adott szervezet.

További kérdésekre az APEH ügyfélszolgálatainak munkatársai adnak részletes tájékoztatást.