3. Kerékpáros közlekedési ismeretek

Egy jól felkészült kerékpáros túravezetõ a túra során megkövetelheti a túratársaitól, hogy a közlekedési szabályokat mindenki betartsa, és a közlekedés más résztvevõivel szemben elõzékeny, türelmes magatartást tanúsítson. A közlekedés szabályai jogokra és kötelességekre épülnek, amelyek egymástól elválaszthatatlanok. A közutakon a közlekedés rendjét - a jogok és kötelességek összhangja alapján - a KRESZ határozza meg. A közúton mindenkinek úgy kell közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon, más közlekedését ne nehezítse, kényelmetlenséget senkinek ne okozzon:

• Zavarás: olyan magatartás, amellyel valaki más közlekedését nehezíti, a közlekedés más résztvevõjét megijeszti, neki kényelmetlenséget vagy kellemetlenséget okoz, magatartásával figyelmét elvonja, vagy indokolatlanul leköti.
• Akadályozás: ha valaki a közlekedés más résztvevõjét annak szándéka szerinti menetében, mozgásában, továbbjutásában gátolja, hátráltatja, a célzottól eltérõ közlekedési magatartásra kényszeríti.
• Veszélyeztetés: ha valaki a közlekedés más résztvevõjét kár, baleset bekövetkezésének vagy személy- és vagyonbiztonság sérelmének a lehetõségébe sodorja, azaz hirtelen fékezésre vagy irányváltoztatásra kényszeríti.

Az udvarias és segítõkész magatartásnak kölcsönösnek kell lennie! Ám a viselkedésünk nem lehet felelõtlen! Udvariasak is csak akkor legyünk, ha meggyõzõdtünk róla, hogy a forgalom egyetlen résztvevõjét sem hozzuk ezáltal balesetveszélyes helyzetbe. Fordítva is igaz azonban.

Ha valaki a KRESZ valamely elõírását megszegi, a többi közlekedésben résztvevõnek is kötelessége minden tõle telhetõt megtenni azért, hogy a balesetveszélyt elhárítsa, a bajt megelõzze. Ki kell fejleszteni azt a készséget, hogy egyszerûen ne tudjunk másként cselekedni, csak szabályosan, és úgy, hogy másokat ne veszélyeztessünk, indokolatlanul ne zavarjunk!

3.1. Az úttal kapcsolatos fogalmak

• Út: a gyalogosok és a közúti jármûvek közlekedésére szolgáló terület. Az utak többsége közterületen fekszik, ezek a közutak, míg magánszemélyek területén elhelyezkedõ utak a magánutak. Ez utóbbiak lehetnek közforgalom elõl elzárt magánutak is.
• Útkeresztezõdés: két vagy több útnak azonos szintben való keresztezõdése, egymásba torkollása, ill. elágazása. Talán a közlekedési balesetek elõfordulásának egyik leggyakoribb színhelye. Keresztezõdéshez közeledve mindig lassítsunk, s ha irányt változtatunk, minden esetben jelezzük azt a kezünkkel!
• Úttest: az útnak a közúti jármûvek közlekedésére szolgáló része. Az úttest részei a forgalmi sáv, a kerékpársáv, a kanyarodósáv, az autóbuszöböl, a kapaszkodó sáv, a nyílt villamospálya is.
• Forgalmi sáv: az úttestnek egy gépkocsisor biztonságos közlekedésére elegendõ szélességû - akár útburkolati jellel megjelölt, vagy meg nem jelölt - része. Az útburkolati jellel kijelölt forgalmi sáv lehet olyan, amely kizárólag egyes jármûvek közlekedésére vagy az általánostól eltérõ célokra szolgál. Ilyenek pl.:
• Kerékpársáv: a kerékpárosok közlekedésére szolgáló, a menetirány szerint egyirányú forgalmú, sárga színû útburkolati jellel jelölt forgalmi sáv. A kerékpársávon csak kerékpárral szabad közlekedni, és csak az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, a haladási irányával azonos irányban!
• Autóbusz forgalmi sáv: a menetrend szerint közlekedõ közforgalmú autóbuszok, és trolibuszok közlekedésére szolgál. Ez a sáv útburkolati jellel és jelzõtáblával is ki van jelölve.
• Kanyarodósáv: útkeresztezõdés elõtt, útburkolati jellel kijelölt olyan forgalmi sáv, amelyre a bekanyarodó jármûvek kötelesek a bekanyarodás megkezdése elõtt besorolni.
• Autóbuszöböl: a menetrend szerint közlekedõ autóbuszok és trolibuszok megállóhelye, az erre a célra kialakított úttest kiöblösödése.
• A menetirány szerinti jobb oldal: az úttestnek az a része, amely - a menetirányt tekintve - az úttest útburkolati jellel megjelölt, vagy képzeletbeli felezõvonalától jobb oldalra esik. Figyelem, az egyirányú forgalmú út, a körforgalmú út és az osztott pályás úttest, teljes szélességében jobb oldalának tekintendõ!
• Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttõl szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más látható módon elhatárolt része:
• A járda az úttesttel egy szintben is lehet, ha attól korláttal, növényzettel vagy más hasonló módon elválasztották.
• Lakott területen levõ olyan úton, amelyen az úttest kerékpár-közlekedésre alkalmatlan, kerékpárral a gyalogos forgalom zavarása nélkül, és legfeljebb 10 km/h sebességgel, a járdán is lehet közlekedni.
• A kerékpárt és segédmotoros kerékpárt a járdán és gyalogúton tolni is szabad, de csak egy sorban.
• Vasúti átjáró: az út és a vasúti pálya azonos szintben levõ keresztezõdése. Vasúti átjárónak minõsül az is, ha a vasúti pályát, a járda, vagy a kerékpárút keresztezi.
• Leállósáv: az útnak az úttesttel azonos szintben levõ, attól útburkolati jellel elválasztott és útburkolattal ellátott része, szélessége 2 m-nél kevesebb nem lehet! A leállósávon a kerékpárosok, segédmotorosok egymás mellett is közlekedhetnek a menetiránynak megfelelõen.
• Útpadka: az útnak az úttest mellett levõ, útburkolati jellel el nem látott, földes, füves, sokszor zúzott kõvel terített része. Ha az útpadka kerékpározásra alkalmas, kerékpárral és segédmotoros kerékpárral ott kell közlekedni, de csak egy sorban. Tehát az úttesten és az útpadkán a kerékpárosok és segédmotorosok csak egy sorban közlekedhetnek!
• Várakozóhely: az úton útburkolati jellel, jelzõtáblával, vagy mindkettõvel kijelölt, a jármûvek várakozására kialakított terület. Ahol a várakozóhelyet útburkolati jel jelzi, ott egy gépkocsi részére szolgáló helyen pl. két kétkerekû jármû is várakozhat.
• Kerékpárút: jelzõtáblával kerékpárútként megjelölt út. A kerékpárutat az úttesttõl mindig szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, korláttal, növényzettel vagy más módon választják el.
• Gyalogút: jelzõtáblával gyalogútként megjelölt út, illetõleg olyan út, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál, és az úttesttõl tartós fizikai akadály, vagy két méternél nagyobb távolság választja el.
• Gyalog- és kerékpárút: jelzõtáblával gyalog- és kerékpárútként megjelölt út. A gyalogosok és kerékpárosok a táblával jelzett úton közlekedve egymást nem akadályozhatják. Segédmotoros kerékpárral - a kerékpárútra vonatkozó szabályok megtartásával - a gyalog- és kerékpárúton is szabad közlekedni.

3.2. A jármûvezetés személyi és tárgyi feltételei

Vezetõ: az a személy, aki az úton jármûvet vezet, vagy állatot hajt, vagy vezet. Jármûvezetõ mindenki, aki közúti szállító, vagy vontató eszközt mûködtet - a mûködtetés miatt halad, - és irányít. Ebbõl következik, hogy a kerékpárt, segédmotoros kerékpárt, motorkerékpárt toló személy nem minõsül vezetõnek. Az állatot vezetõ - hajtó - személy vezetõi tevékenysége egy, vagy több állatnak hozzáértõ terelését, vezetését, irányítását jelenti.

Kerékpár: olyan két- vagy háromkerekû jármû, amelyet egy vagy két személy emberi ereje illetõleg legfeljebb 300 Watt teljesítményû motor hajt. A kerékpáron egy 10 éven aluli gyermek szállítására alkalmas pótülés, illetve kerékpár-utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhetõ el.

3.3. Ki vezethet kerékpárt?

A kerékpár vezetése nincs külön jármûvezetõi engedélyhez kötve. Ezért fontos, hogy a kerékpáros csak akkor vehet részt a közúti forgalomban, ha a kerékpározás készségét megszerezte, képes kellõképpen uralni kerékpárját a forgalomban, továbbá önmaga és mások veszélyeztetése nélkül tud közlekedni. Fontos szabály, hogy fõútvonalon csak 12. életévét betöltött személy kerékpározhat. Egyéb útvonalakon a kerékpározás nincs korhoz kötve, azonban a 6 éven aluli gyereknek csak szülõi felügyelettel tanácsos kerékpározni.

A kerékpár-, illetve egyéb jármûvezetést kizáró okok:

• akit a jármû vezetésétõl eltiltottak,
• akinek a szervezetében alkohol van,
• gyógyszer, illetve kábítószer hatása alatt áll,
• képtelen a biztonságos vezetésre (pl. felkötött kar, gipszelt láb, lázas, beteg, fáradt).
  Gyógyszer szedése esetén kérjük ki az orvos véleményét arról, hogy vezethetünk-e.

Személyszállítás

A kerékpáron bizonyos feltételekkel megengedett. Kerékpáron, 18 éven felüli személy szállíthat egy 10 éven aluli gyermeket, ha a kerékpárra felszereltek egy rögzített támlával ellátott pótülést, kapaszkodóval és két biztonságot nyújtó lábtartóval.

Csomagszállítás

A csomagszállítás feltétele: a kerékpáron és segédmotoros kerékpáron a jól rögzített csomagtartó. Tilos oldalra, elõre vagy hátra 1 m-nél hosszabban kinyúló, a vezetõt a vezetésben akadályozó, a személy- és a vagyonbiztonságot veszélyeztetõ tárgyat szállítani! Nem akadályozhatja a kormány elfordulását, nem takarhatják el a jármû lámpáit. A kormánynál szélesebb tárgyat keresztben szállítani nem szabad!

3.4. Közlekedés kerékpárral

A defenzív vezetési taktika vezérlõelve az elhárítás, melynek lényege az elõrelátás és az alkalmazkodás. Ajánlásai révén fokozhatjuk a közúti közlekedés biztonságát.

• Elindulás: minden esetben úgy induljunk el, hogy elõtte nézzünk körül, nem akadályoz-e bennünket más jármû az elindulásban, illetve mi sem akadályozunk senkit a haladásában. Jelezzünk a kezünkkel bátran és egyértelmûen kellõ ideig, hogy a többi közlekedõ észrevegye a szándékunkat.
• Haladás: szorosan az út jobb szélén, mert a mögöttünk jövõ négykerekûek igen "erõsek". Lehetõleg válasszuk a kisebb forgalmú utakat. Állandóan figyeljünk minden érzékszervünkkel a körülöttünk lévõ forgalomra. Nagyon fontos, hogy a kerékpárral a forgalmi, az idõjárási, a látási és az útviszonyoknak megfelelõen kell közlekedni.
• Kikerülés: az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármû, vagy az ott lévõ, egyéb akadály melletti elhaladás. Mielõtt belekezdenénk, nézzünk hátra, majd elõre, s ha meggyõzõdtünk róla, hogy nem jön jármû, akkor határozott karjelzés után folytassuk utunkat. Ugyancsak kikerülés az álló, vagy a haladó gyalogos, zárt csoport, a hajtott, vezetett vagy lovagolt állat mellett jármûvel való elhaladás.
• Elõzés: folyamata több összetevõbõl áll. Úgy kezdõdik, mint a kikerülés, de még kiegészül azzal, hogy meggyõzõdünk róla, van-e kellõ oldaltávolság az elõzendõ jármû és köztünk. Másik fontos elem, hogy bírjuk-e "szuflával", és végül, vissza tudunk-e térni az elõzés után a sávunkba úgy, hogy mindezen mûveletek végrehajtása után mindenki épségben folytathassa útját. Párhuzamos közlekedés esetében a különbözõ forgalmi sávokban folyamatosan haladó jármûvek egymás melletti elhaladása nem minõsül elõzésnek.
• Kanyarodás: a kanyarodásnál a kormány elfordítása és a kerékpár bedöntése valósul meg. A kanyar bevételekor egy pár szempontot tartsunk szem elõtt, hogy sikeres legyen a manõver. Ezek többek között az útviszonyok, az úttest minõsége, jármûvünk sebessége, gumijaink állapota, csomagjaink elhelyezése, a különbözõ burkolati hibák, gödrök, stb.
• Fékezés: fõ feltétel a pontosan beállított, és szakszerûen használt fék. Kopott fékbetétû vagy recsegõ konzolú fék nem fék! Nagyvárosi forgalomban ne álljunk meg hirtelen, mivel a mögöttünk haladó nem képes észrevenni a hirtelen lassulást, csak mikor már elütött minket. Fékezéskor vegyük figyelembe az útviszonyokat is, mivel egyenetlen, vagy vizes úton romlik fékeink hatásfoka. Ilyen esetben kezdjünk el hamarabb fékezni.
• Követési távolság: mindig gondoljunk arra, hogy tudjunk megállni az elõttünk fékezõ jármûre való "felkenõdés" nélkül. A buszok és pótkocsis teherautók szélárnyékában kerékpározni életveszélyes! A követési távolság betartása fontos akkor is, ha nagyobb csoporttal kerékpározunk, túrázunk, ellenkezõ esetben egy hirtelen fékezés után könnyen a nyakunkban találhatjuk a mögöttünk haladó embereket. Viszont érdemes 3-5 fõs csoportokban haladni, és közöttük akkora távolságot tartani, hogy egy pótkocsis teherautó beférjen, mert így elkerülhetõ, hogy a szembeforgalom miatt a kerékpárosokat leszorítsák az útról.
• Elsõbbségadás: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevõivel szemben. Azt a jármûvet, amelynek elsõbbsége van, az elsõbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának és sebességének hirtelen megváltoztatására. Elsõbbsége annak van, aki megkapta! - szól a fáma. Ne ragaszkodjunk mindenáron az elsõbbségünkhöz, vegyük figyelembe, hogy mi vagyunk a közlekedés leggyengébb résztvevõi.
• Látni és látszani: talán ez a legsarkalatosabb kérdés biztonságos közlekedésünk szempontjából. A kerékpár kivilágítása rossz látási körülmények között vagy sötétben a legfontosabb, ellenkezõ esetben könnyen bekövetkezhet a tragédia. Ha sötétben kerékpározunk, lehetõleg világos színû ruhát viseljünk.

3.5. Új táblák a kerékpárhasználathoz

A Közlekedési és Vízügyi miniszter 2001. május 1.-én rendeletileg kiadta a Közúti Jelzõtáblák Mûszaki Szabályzatát, melynek rendelkezéseit a hatálybalépés után kihelyezett táblák esetében kell alkalmazni, míg a korábban kihelyezett táblákat 2007. december 31.-ig le kell cserélni. Egyúttal az azonos témában hozott korábbi rendeletek törlõdnek, és megszûnik a vonatkozó nemzeti szabványok (az MSZ 20188-sorozat) használatának kötelezettsége is. Ezzel megvalósulhat az a terv, amely egységes tájékoztatási táblarendszerrel segíti majd a kerékpáros turizmust, valamint egyúttal a városokon átvezetõ kerékpáros forgalmat is, a hosszabb, pl. a Duna- és a Tisza-menti EuroVelo, ill. a Balaton és a Fertõ-tó körüli kerékpáros vándorutakon.

Ennyi "bevezetõ" után lássuk, milyen kerékpáros újdonságokat tartalmaz a 2002. január 01.-tõl hatályba lépett új KRESZ. · Kerékpárosok sebességkorlátozása: a mostani KRESZ módosítás egyik furcsa különlegessége, hogy 40 km/órában szabja meg a kerékpárok maximális sebességét. Hogy miért került javaslatként az elõterjesztésekbe, az még érthetõ, ti. a meredek budai utakon bravúroskodó fiatal kerékpárosok halálos kimenetelû frontális ütközései miatt. De hogy az ellenkezések dacára miért maradt benne a végleges szövegben, az további kérdéseket is felvet, pl. hogy ki, és hogyan fogja ezt betartatni… ·

	Gyalogos- és kerékpáros övezet (zóna) A jelzõtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére szolgálnak, egyéb jármû közlekedése az övezetben tilos. Kerékpárosoknak, az út számukra burkolati jellel elválasztott vagy eltérõ színû burkolattal megjelölt részén kell közlekedni, legfeljebb 20 km/óra sebességgel. Az út egyéb részein a kerékpárosok - a gyalogosok veszélyeztetése nélkül - legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kerékpárosok számára kijelölt útfelületen a gyalogosok nem közlekedhetnek. Ha a jelzõtábla alatt idõszakot megjelölõ kiegészítõ tábla van - a jelzett idõszakon kívül - az ott lakók jármûvei és a közútkezelõ engedélyével rendelkezõk jármûvei az övezetben legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítõ táblán jelzett idõszakban az övezetben a várakozás tilos. · ·
	Kétirányú kerékpározás egyirányú utcákban Bár a lehetõséget ere a korábbi KRESZ is biztosította, de mostantól kezdve ezek szabályozására az európai gyakorlatnak megfelelõ (kiegészítõ) jelzõtáblák alkalmazhatók.
	Zsákutca kerékpáros továbbhaladási lehetõséggel Ezt a táblát már rég használják más európai országban. A tábla azt jelzi, hogy kerékpáros részére a továbbhaladás lehetõsége biztosított.
	Elõretolt kerékpáros felálló-hely A forgalomirányító fényjelzõ készülékkel szabályozott útkeresztezõdésben az oda kerékpársávon érkezõ, és balra bekanyarodó kerékpárosoknak, a megállás helyét jelölõ vonalak közötti, kerékpárt mutató sárga színû útburkolati jellel megjelölt úttestre csak a tilos fényjelzés ideje alatt szabad a többi jármû elé - a besorolás általános szabályai szerint - besorolva a továbbhaladáshoz felkészülni. Ennél a megoldásnál a kerékpárosok a zöldre váró autók elé sorolhatnak, és így az egyik legveszélyesebb biciklis manõvert biztonságosabban tudják elkezdeni és lebonyolítani.
	Kerékpáros közvetett kapcsolat A tábla azt jelzi, hogy az útkeresztezõdésnél a kerékpárosnak, amennyiben balra kíván továbbhaladni, a kerékpárról leszállva, a keresztezõ út menetirány szerinti jobb oldalán közlekedõ jármûvekhez kell besorolnia és az útkeresztezõdésen áthaladnia.
	Kerékpárosok közlekedésére kijelölt úttest A kerékpárosok helyét jelzõ útburkolati jel "piktogram" végre "polgárjogot" nyert a mostani KRESZ módosításában. ·
	Kerékpárosok által is használható autóbusz forgalmi sáv A tábla azt jelzi, hogy az autóbusz forgalmi sávon a kerékpárosok közlekedése is megengedett.
	"Kerékpárbarát" parkolóhely Ezt a táblát fogják alkalmazni ott, ahol az autóparkoló helyek közül egyet-kettõt kimondottan a kerékpárosoknak szánnak pl. az önkormányzat épülete, vagy posta, vagy étterem elõtt. Hiszen egy autó helyén akár 6-8 kerékpár biztonságos (rövid idejû!) letámasztását, lakatolását meg lehet praktikusan oldani.
	Elsõbbségadás kötelezõ Ha a kiegészítõ táblán a kerékpár-közlekedésre utaló jelzés van, abban az esetben az úttest kerékpár-közlekedés céljára burkolati jellel kijelölt részén áthaladó kerékpáros részére elsõbbséget kell adni.
	Kötelezõ haladási irány A tábla alatt elhelyezett autóbuszt vagy kerékpárt és nyilat (nyilakat) mutató kiegészítõ tábla azt jelzi, hogy a menetrend szerint közlekedõ autóbusz, vagy a kerékpáros, a jármû jelképét feltüntetõ kiegészítõ táblán lévõ nyíl (nyilak) által jelzett irányban haladhat tovább.
	Út melletti kerékpárút, és kerékpárút vége, ill. kerékpársáv vége

Kerékpározás a természetben

A hegyi, erdei biciklizés az utóbbi évek nagy "slágere", de van valami, amit figyelembe kell venni: a jelenleg hatályos törvény szerint az erdõ területén kerékpárral közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad. A kijelölés joga az erdészetek és a természetvédelmi hatóságoké. Ez azt jelenti, hogy az erdei utakon, azok kijelöléséig nem vagy csak külön engedéllyel szabad biciklizni.

Az erdei kerékpározás illemkódexe (a Pilisi Parkerdõ Rt. ajánlásai a kerékpáros szervezetek tanácsai alapján): ·

1. A kijelölt kerékpáros útvonalról - bármennyire is csábító - ne térj le, mert zavarhatod és károsíthatod az erdõ élõvilágát!
2. A kijelölt erdei turistautakon (és az erdei kerékpáros utakon is) a gyalogos turistáké az elsõbbség. Mellettük haladj el óvatosan, tarts megfelelõ távolságot!
3. Különösen ügyelj a gyerekekre, mert mozgásuk kiszámíthatatlan, és az idõsebbekre, akik lassabban reagálnak a biciklizõk jelzéseire.
4. Az erdõgazdasági utakon is a KRESZ szabályai szerint kell közlekedni! (Figyelemmel a sebességre, az elsõbbségadásra és az elõzésre!)
5. Közlekedj csendben, többet látsz az erdõ életébõl! De ha szükséges, a balesetek elkerülése érdekében csengess vagy jelezz a hangoddal!
6. Vedd figyelembe, hogy az erdõ nem csak a kerékpározók kirándulóhelye, hanem élettér és egyúttal munkahely is. Az õsz a szarvasbõgés, a tél a fakitermelés és a hajtóvadászatok ideje.
7. Tartsd tiszteletben az erdõgazdálkodás elõírásait, ha igénybe veszed az erdõ szolgáltatásait! Az erdészet munkatársai a munkájukat végzik az erdõben, és az udvariasságot õk is nagyra becsülik. Az erdõgazdaság (Rt.) a felelõse nemzeti kincsünknek, az erdõnek.
8. Elfogyasztott elemózsiád maradványait és a hulladékot csomagold be és vidd magaddal!
9. Tábortüzet csak a kijelölt tûzrakóhelyen gyújts, csak akkor, ha éppen nincs tûzgyújtási tilalom! Mielõtt tovább kerekezel, gyõzõdj meg róla, hogy a tûz kialudt-e!
10. Erdei bicikliversenyhez és táborozáshoz engedélyt kell kérni az erdõ tulajdonosától! Ezekrõl tudni mindannyiunk érdeke és esetenként életfontosságú lehet!
11. És végül: ha az erdõben kerékpározol, vendégként közlekedsz. Viselkedj úgy, hogy legközelebb is szívesen lássanak.