| Baks |
1947-tõl önálló község,
mely korábban Sövényházához (ma Ópusztaszer)
tartozott. Nem messze a falutól, a volt baksi major területén
1960-ban bronzkori aranyleletet tártak fel, mely a szegedi Móra
Ferenc Múzeumban van kiállítva. (L: 2440fõ).
Látnivaló:
Baksi puszta - A Büdösszék-tóval együtt
kb.400ha területû természetvédelmi terület
a KNP felügyelete alatt áll. Sok növényritkasága
mellett faunájának említésre méltó
képviselõje a kerecsensólyom. |
| Csanytelek |
I. Géza idejében - 1075 - említik
elõször Chonu néven. A település az évszázadok
során többször elnéptelenedett, majd újra
betelepült. A dohánykertészet, a halászat és
a haltenyésztés a hagyományos foglalkozási
ágak. Ez részben Tisza közelségének, és
az itt kiépített halastórendszereknek köszönhetõ.
A falu közelében fekvõ természetvédelmi
területek a Labodári gémtelep és a Csaj-tó
a KNP, Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet kezelésében
állnak. (L: 3100fõ).
Látnivalók:
Rk. templom - Nepomuki Szent János - klasszicista stílusban
épült 1842-ben.
Millenniumi márványobeliszk (1896).
Strasbourg-kõ (1994). |
| Csengele |
A település neve feltehetõen a kun
csengelye szóból ered. Jelentése bozótos, erdõs
terület. 1423-ban említik elõször
Gengel Teleke néven. A Szeged környéki homokos puszták
erdõsítése itt kezdõdött 1805-ben Vedres
István kezdeményezésére. Fekete nyár,
fûz, eper, akác, tölgy és nyírfákat
telepítettek. A mai erdészház korábban Szeged
tanyája volt (Tanya 578.). 1932-ben itt írta Móra
Ferenc az Aranykoporsó címû regényének
nagy részét. Nem messzire ide található a százéves
védett kocsányostölgyfa csoport. A hely a vasútállomástól
a  turistaúton
közelíthetõ meg. (L: 2200fõ).
Látnivaló:
Rk.templom
Százéves védett tölgyfacsoport |
| Csongrád |
A megye 5 nagyobb városa közül a legészakibb.
A megye névadó városa. Neve minden bizonnyal szláv
eredetû, a "csernigrad" = "fekete vár"
szóból származik. Az egykori földvárat
a hagyomány szerint Ond fia Ete építtette. A Szent
István által létrehozott azonos nevû vármegye
központja a XII. század közepén már népes
város. A tatárdúlást követõen 1241-ben
IV. Béla Szegedre tette át a megye székhelyét.
Zsigmond uralkodása alatt visszanyerte városi rangját.
A késõbbi századok hányattatásai a Rákóczi-féle
majd az 1848-49-es szabadságharc csatározásai jelentõs
károkat okoztak. A mai Csongrád szõlõ és
bortermelésérõl, gyógyfürdõjérõl
híres. A Körös torkolatában elterülõ
hatalmas homokfövenyû strandja sok nyaralót vonz a nyári
hónapokban.
Fõbb látnivalók:
Városháza
I. világháborús emlékmû (1923)
II. világháborús emlékmû (1992 - Tóth
Béla, Máté István, Lantos Györgyi)
Mûvelõdési Központ és Városi Könyvtár
- épülete korábban a Magyar Királyi Szálló
volt.
Helytörténeti és honismereti gyûjtemény
Csongrádi Galéria
Tari László Múzeum
Kubikos szobor
Radnóti Miklós szobra
Nepomuki Szent János kút (1987 - Máté István)
Szentháromság szobor
Szent József rk. templom (neoromán - 1930)
Nagyboldogasszony templom (barokk, 1762-69)
Református templom (1937)
Ellésmonostor romjai
Keresztény Gõzmalom (ipari mûemlék - 1885) |
| Felgyõ |
Árpádkori település, ahová
a Károlyiak a XVIII. században dohánykertészeket
telepítettek. (L: 1450fõ)
Látnivalók:
Rk. templom (1993)
Földmûves emlékmû (alkotója: Kligl Sándor) |
| Kistelek |
Az 1989-ben városi rangot kapott település
története a XV. századra nyúlik vissza. Lakossága
(ma kb. 8000fõ) a századelõtõl javarészt
zöldség, gyümölcs és szõlõtermesztéssel,
valamint állattenyésztéssel foglalkozik. Környékének
jelentõs természetvédelmi területe a Müller-szék.
A település vasútállomásától
bekötõ turistaút ( )
vezet az Alföldi Kék-túra Csongrád megyei szakaszához.
Látnivalók:
Rk. plébániatemplom (klasszicista, 1825-31.)
I. és II. világháborús emlékmûvek
Szíjgyártó mûhely |
| Ópusztaszer |
Pusztaszer település nagy kiterjedésû
térséget foglal magába. Felsõ-, Kis- és
Alsó-Pusztaszer tartozik ebbe. A mai Ópusztaszer Alsó-Pusztaszer
helyén áll. Mai nevét alig negyedszázada 1974-óta
viseli. Megelõzõleg Sövényházának
hívták a múlt század végétõl.
Legnagyobb nevezetessége a Nemzeti
Történeti Emlékpark, mely Trogmayer Ottó
elképzelése alapján épült meg a honfoglaló
eleink elsõ országgyûlésének színhelyén.
Ópusztaszer környékét Árpád Ondnak,
Ete apjának adományozta. Leszármazottaik kolostort
építettek e helyen, melyet írásos emlék
1233-ban emlit elõször. 1896-ban a honfoglalás ezredik
évfordulójára építtette Szeged városa
az Árpád emlékmûvet. A Nemzeti Történet
Emlékpark kapujánál találkozik az Alföldi
Kék-túra Csongrád megyei szakasza ( 
), az innen induló jelzéssel,
mely Kiszer és Pusztaszer érintésével Csengelére
vezet, valamint a jelzéssel
melyet követve a Kisteleki vasútállomásra juthatunk
el.
Látnivalók:
Nemzeti Történeti
Emlékpark (Szer monostor romjai, Skanzen, Árpád
emlékmû, Feszty Árpád: A magyarok bejövetele
c. panorámaképe, Panoptikum, Promenád, Az erdõ
temploma - természetvédelmi kiállítás)
Pallavicini kastély (1860) - ma szociális otthon
Rk. templom
A magyarok hét nyila kompozíció (Morvay László,
1996)
Szállás:
Kemping |
| Pusztaszer |
A mai Pusztaszer a török idõkben elnéptelenedett
Felsõ-Pusztaszer helyén áll. Környéke
legelõnek használt puszta volt a múlt század
közepéig. Kecskemét városa birtokolta. A századfordulón
már Kistelekhez tartozik közigazgatásilag, önállóvá
e század közepén vált. Határának
természetvédelmi területei: Büdösszék-tó,
Gömöri-szék, Szabó-tó, Fülöp-szék.
A falun átvezetõ
jelzésen Kiszeren (korábban Kis-Pusztaszer) át az
Ópusztaszeri
Nemzeti Történeti Emlékparkig, ellenirányban
pedig a Csengelei vasútállomásig gyalogolhatunk. (L:
1750fõ)
Látnivalók:
A temetõ ravatalozója - tervezte: Makovecz Imre 1990.
Millenniumi emlékmû (1896) - a faluból jelzés
vezet a hét vezér emlékoszlopához.
Képzõmûvészeti alkotóház |
| Tömörkény |
Középkori falu - 1326-ban már írásos
emlék szól róla, 1596-ban elpusztítják.
A múlt század végétõl önálló
újra a tipikus tanyás település. Parasztházai
némelyikénél õsi magyar háziállatokat
(pl. szürke marha, racka, mangalica) is láthatunk. (L:2100fõ)
Látnivalók:
Rk. templom (1887)
Nepomuki Szent János szobor (1890) |