1856. július 4-én született Óbébán, ami akkor Torontál vármegyéhez tartozott. A község - mai neve Beba Veche - jelenleg Románia területén fekszik, ez Temes megye, és így Románia legnyugatibb települése. Alig pár száz méterre tõle húzódik a hármashatár, melynek magyar oldalán Kübekházát, jugoszlávon pedig Majdant találjuk. Beba Veche ma alig ezer lelket számlál, a falut zömmel orthodox románok lakják. Ennek ellenére alig találni olyat, aki nem érti a magyar szót, még ha a nyelvet õ maga éppenséggel nem is beszéli. A falu látnivalói közül két kõhídja kívánkozik az élre. Az egyikük - a hatlyukú - a falu keleti bejáratában áll, rajta keresztül juthatunk el a szomszédos Pusztakeresztúrra, majd onnan Nagyszentmiklósra, ahol 1799-ben bukkantak a híres honfoglalás kori aranyleletre. A másik - a négylyukú - a falu nyugati szélétõl bõ kilométernyire áll a pusztában a Kübekáza felé vezetõ szekérúton. Ez utóbbit ma Száraz-hídnak hívják, hiszen az egykori patakmeder, melyet átível évek óta teljesen szárazon áll. Valószínûsíthetõen mindkettõ török kori emlék.

a hármashatár térképe

a Száraz-híd

a Hatlyukú-híd

a hármashatár

A falu központjában található még a községháza, melynek épületét 2002 tavaszán újították fel, az orthodox és a katolikus templom, valamint a mûvelõdési ház melynek falán helyezte el a Csongrád megyei Természetbarát Szövetség és a helyi önkormányzat, a falu híres szülöttének Téry Ödönnek emléktábláját 2002. július 6-án az MTE Szegedi Osztálya megalakulásának 90.évfordulóján. Hogy hol állt pontosan Téry Ödön szülõháza (Beba 374.) pontosan nem tudjuk. Bár a településen ma sincsenek még utcanevek, és a házak csupán sorszámokat viselnek, de idõközben újraszámozták a házakat, ami megnehezíti a hely azonosítását.

Téry Ödön édesapja (Josephus Rikker) az ottani uradalomban tiszttartó volt. Fiát még Edmundus Félix Antonius Wilhelmus Rikker néven anyakönyveztette, mivel csak késõbb 1862-ben magyarosíttatta nevét Téry-re. 1865-ben a család Budapestre költözött, iskoláit is ott (illetve részben Miskolcon) végezte. 1879-ben orvosi diplomát szerzett. 1880. szeptemberében Selmecbánya közelében lévõ Stefultra került, és ott bányászorvosi állást vállalt. 4 év múlva visszaköltözött Budapestre, ahol a közegészségügyi igazgatásban helyezkedett el, mint tanácsos.

Már egyetemi évei alatt sokat túrázott a Pilisben és a Börzsönyben. Különösen Dobogókõt szerette. Az õ nevéhez fûzõdik az elsõ dobogókõi menedékház felépítése 1898-ban. Másik kedvenc túrahelye a Tátra volt. Természetesen járt a legismertebb tátrai csúcsokon: a Lomnicin, a Gerlachfalvin, a Zöld-tavin.

a Téry ház 1911-ben

Ez utóbbira Téry talált egy mai napig is kedvelt könnyû utat az Öt-tó katlanából. Komoly hegymászó teljesítmény a Tátra három csúcsának elsõ megmászása. Ezek: Középorom, Jordán - csúcs, Fecsketorony. Munkásságának elismerése, hogy az Öt-tó katlanában felépített, és 1899. augusztus 21-én megnyitott menedékházat róla nevezték el, s a ház ma is az õ nevét viseli ( Térycho chata ). A ház érdekessége az, hogy akkor a Kárpát medence legmagasabban fekvõ menedékháza volt (2016m).

és 1989-ben

A közép-európai turista mozgalom egyik legaktívabb úttörõje volt. Már 19 évesen tagja volt az alig két évvel korábban, 1873-ban megalakult Magyar Kárpát Egyesületnek. 1882-ben megalakítja az MKE Szittnya Osztályát, majd 1888-ban - Thirring Gusztávval - a Budapesti Osztályt. 1891-ben ebbõl alakult meg a Magyar Turista Egyesület. 1891. szeptember 21-én megindította a Turisták Lapját. Ennek a képes folyóiratnak 21 éven át volt szerkesztõje. Az itt megjelent cikkei mindenkor eseményei voltak a magyar turista irodalomnak.

A turistamozgalom érdekében széleskörû nemzetközi kapcsolatokat létesített. 1907-1910 között a Magyar Turista Egyesület elnöke, majd haláláig díszelnöke volt. 1917. szeptember 11-én halt meg Budapesten. Kedvenc tartózkodási helyén, Dobogókõn az MTE hálás tagjai emléket állítottak tiszteletére. Ugyanott az általa épített menedékház - mely 1984-es restaurálása óta a magyar természetjárás történeti múzeumának az otthona - néhány eredeti relikviát is rejt. Téry nevét õrzi még a a Pilisben a 28 km hosszú Téry út. A Tátrában a már említett menedékházon kívül, egy csúcs, egy horhos és egy kuloár emlékeztet rá.

A dobogókõi menedékház

Remélhetõleg ezután szülõfaluja is kedvelt zarándokhelyévé válik az õt tisztelõ természetjáróknak és Téry Ödön szelleme segíteni fogja a határok által elválasztott turisták közeledését, közös céljaik megvalósítását, közös élmények, kalandok megélését.

Téry Ödön emléktáblájának avatása Óbébán 2002. július 6-án