jelzése: túraadatok: táv: 13.0 km, szint: 0 m, idõ: 3 óra 15 perc, minõsítési pont: 19.50 p felújítás éve: 2001. útvonalfelelõs: Radnóti Miklós Gimnázium ODK, Szeged

Megközelítés: Kiskundorozsmára Szegedrõl a Mars térrõl induló 75-ös és 75Y jelzésû, valamint a Tarjánváros, Víztoronytól induló 35-ös jelû helyi autóbuszokkal, Zsombóra Szegedrõl a Mars térrõl induló helyközi autóbuszokkal lehet eljutni.

Túránk kiindulópontja Kiskundorozsma, amelynek neve I. Géza garamszentbenedeki alapítólevelében szerepel elõször (1075). Dorozsmának már a XIII. sz-ban kéttornyú temploma és monostora volt. A fejlõdés idõszakát a török hódoltság teljesen megtörte, köveit széthordták, egyesek szerint a szegedi Dömötör torony falába épített Kõbárány is innen került oda. A török hódoltság ideje alatt a szegediek legeltettek a környékbeli pusztákon. 1838 és 72 között Dorozsma városi ranggal bírt. 1876-tól tartozik Csongrád megyéhez, 1973-ban csatolták Szegedhez. Aki a településen jár, ha teheti, látogassa meg az egykoron megénekelt dorozsmai szélmalmot, melyet 1821-ben egy Czékus nevû gazda épített. Ma ez Dorozsma egyetlen megmaradt szélmalma, pedig 1905-ben még 23 szélmalom dolgozott. E malom vitorlái 1949-ben álltak meg. Az 1970-es év csapadékos idõszakának következményében vályogfala összeroskadt, 1973-74-ben sikerült újjáépíteni.

Az egykoron piros, ma zöld sáv jelzésû út a kiskundorozsmai, fõútvonalak találkozásánál álló dombon épült késõ barokk római katolikus templom elõl indul. Régebbi templomok helyén 1793 és 1796 között épült, tornya 1822-bõl való. A templombelsõ 56 m hosszú, szélessége 16 m. Figyelemre méltók a szószék (1801), a padok (1806), a sekrestyeszekrény (1806). A fõoltár elõtti örökmécsest egy szegedi lakos adományozta 1807-ben, mert béna tagjaiba a sziksós fürdõ adta vissza az erõt. A templom déli oldalán 1811-bõl származó Nepomuki Szent János-szobor áll. A templomtól 1200 m-t gyalogolva elérjük a település határát. Vissza-visszatekintve utunkat a messzelátszó dorozsmai templomtorony kíséri. Érdemes távolságmérési gyakorlatot végezni annak ismeretében, hogy a torony 54 m magas. Mintegy 800 m-rel távolabb a Subasa nevû üdülõ- és kiskertekkel találkozunk.

Rövidesen elhagyjuk a kiskerteket és indulásunktól 3,3 km-t megtéve a Sziksósfürdõhöz vezetõ elágazáshoz érkezünk. Erre indulva a fürdõhöz a Vereshomok utcán érkezünk. Itt élvezhetjük a strand nyújtotta kellemes örömöket. A medence vizének hõmérséklete 25 – 30 fok. A fürdõ vizében klór, nátrium és kötött szén-dioxid mutatható ki. Igen hatásosnak mutatkozott reuma és csúz gyógyítására. A tó környékét erdõsítették, a város környékének legnagyobb fenyvesét találjuk itt. Az elágazástól mintegy 300 m-re, ahol balkéz felõl a Sziksós-tóhoz (csónakázás, szörfözés, horgászás, nudista telep) érünk, jobbra fordulunk és a nagy esõzések esetén sáros Subasa utcán haladunk takaros nyaralók között. Körülbelül 600 m után jobbról elhagyjuk a házakat, rövidesen pedig a szántóföldek között találjuk magunkat. Amennyire lehetséges az egyenes irányt tartjuk, így magasfeszültségû távvezetékeket keresztezünk, majd egy igen hangulatos erdõfolthoz érünk. Ez a nagy melegben enyhülést nyújthat. Mintegy 2 km-t haladva ezen az úton egy jobbra elágazó útra térünk, ami 500 m múlva kivisz a bordányi útra, az egykori Madách iskolához.

Itt mintegy 100 m-nyit jobbra, Dorozsma felé haladva a Kulipintyó csárdához és János bácsi kocsmájához érkezünk. Az itteni Pince pihenõ segíthet zsibbadt tagjaink és nyáron hõgutánk rendbe hozásában. A csárda mellõl indul tovább utunk Zsombó felé, az útról már látszik a híres láperdõ. Több tanyabejárót hagyunk el jobb kéz felõl, majd körülbelül 1 km megtétele után egy karámnál jobbra fordulunk. Mintegy 400 m távolban közvetlen az út szélén egy bizonytalan eredetû betonbunkert láthatunk, majd átszeljük a Dorozsma – Majsa – fõcsatornát. Itt a híd utáni kanyarban elhagyjuk a jobbra kanyarodó jól kitaposott szekérutat és egyenesen haladunk tovább a nádas felé. Ha véletlenül mégis a széles szekérúton maradunk, úgy az hamarosan kivezet a zsombói országútra. A nádast követve alig látható úton érkezünk láperdõ déli sarkához. A hajdani alföldi lápok lecsapolása óta, a falu határában fennmaradt zsombéksásos lápterület ritkaság. Kellemes erdei séta után érkezünk a Rózsa Sándor csárdához.

Zsombó falu maga is a zsombéksás által kialakított, 80 – 100 cm magas halmokról, zsombékokról kapta nevét. A területen számos növényritkaságot találhatunk. A területet járva óvatosan lépkedjünk, mert könnyen bokáig süllyedhetünk a szivacsos tõzegben Az út menti csárdát 1742-ben említik elõször, a szájhagyomány szerint Rózsa Sándor is megfordult itt. Méltán kapta hát nevét az egykori betyárról. Az épület falán tábla árulkodik arról, hogy egykoron ezt az utat a Szegedi Pedagógus Fáklya TE felügyelte. A tájékoztató táblán az áll, hogy Sziksóstó innen 7,5 km távol van és 2 óra alatt érhetünk oda. Dorozsmáig 12 km-t kell megtenni, mintegy 3 óra alatt. A csárdától a zöld jelzésû út az országúton halad Zsombó község központjáig, másfél km megtételével a falu templománál ér véget találkozva az Alföldi Kék-túra jelzésével.