jelzése: túraadatok: táv: 21.5 km, szint: 5 m, idõ: 5 óra 20 perc, minõsítési pont: 32.35 p felújítás éve: 2003-2004. útvonalfelelõs: Crocus TK, Szeged

Megközelítés: Szegedrõl illetve Hódmezõvásárhelyrõl helyközi autóbuszokkal az algyõi Tisza-hídig, vonattal Algyõ vasútállomásig kell utazni. A Dóci-elágazáshoz az Ópusztaszerre menõ helyközi autóbuszokkal juthatunk el Szegedrõl.

A sárga sáv jelzés az 1974-ben átadott algyõi közúti híd vajháti hídfõjénél ágazik ki az E7 európai hosszútávú vándorútból. A hídon átkelve jobb kéz felõl látjuk az 1974 elõtt a közúti forgalmat is lebonyolító vasúti hidat. A híd legmagasabb pontján átérve elõbukkannak az elõttünk elterülõ község, Algyõ házai. Mindjárt a híd lábánál áll a Köntös cukrászda, pár méterrel odébb pedig a Halászcsárda várja vendégeit. A sárga jelzés algyõi hídfõnél jobbra fordul a Tisza árvízvédelmi töltésére. Nemsokára keresztezzük a 135-ös számot viselõ Szeged - Békéscsaba vasútvonalat. Továbbhaladva a töltés aszfaltozott koronáján nemsokára elérjük a Sándorfalvi halastavat és Tiszát összekötõ Algyõi-fõcsatorna zsilipjét. A töltés kanyarulatát elérve az Algyõi-gátõrház mellett haladunk el, miközben nagyjából északi irányban az Irma-major épületeit látjuk ugy másfél kilométernyi távolból. A gátõrházat elhagyva 1200 méternyire töltéslejáróhoz érünk. Különösen forró nyári napokon érdemes kitérõt tenni errefelé a jelzett útról, hiszen mintegy negyedórányi járóföldre e ponttól a hullámtéren keresztülvezetõ földút homokos parti szabadstrandra vezet (195 fkm.). A lejárót elhagyva lassan távolodik a töltés a folyótól, hiszen közeledünk a folyó éles, nagyjából derékszögû atkai kanyarulatához. Egyben ez azt is jelenti, hogy elértük utunk két legjelentõsebb természetvédelmi területét. Balra az árvízvédett oldalon fekszik az atkai Tisza holtág, mely népszerû horgászparadicsom. A holtág által körbefogott területet - az "Atka-szigetet" - keresztül-kasul öntözõcsatornák hálózzák be. Ezek egy része elkészült, mások csak tervek maradtak, amint ezekre a több helyütt is elõforduló aláárkolt szántóföldi hidak (!) utaltak. Mára már ezeket elbontották, mint ahogy a sziget belsejében levõ egykori beton szárazdokkot is a benne álló öntözõhajóval. Ha megmaradnak, ma ipari mûemlékek lehetnének. A holtág északi szárát keresztezve végetér az aszfaltozott út. A jobb oldalon az ártéren itt terül el a szigorúan védett és csak engedéllyel látogatható madárrezervátum, a Sas-ér.

A Sas-ér mindössze 87ha kiterjedésû védett terület. Sándorfalva határában, a folyó szabályozásakor átvágott Tisza-kanyar és az ásott folyómeder által három oldalról határolt félsziget. Területének túlnyomó részét füzes, szürkenyáras természetes erdõtársulás foglalja el, amelyet elszórtan korhadó vén óriásfüzekkel tarkított, festõi szépségû rét övez. Itt alakult ki egy kiskócsag, üstökös gém, bakcsó, és szürke gém párokból álló hatalmas gémtelep, amelynek elsõsorban gazdag kiskócsag állománya képezi különleges természetvédelmi értékét. A Tisza árvizeitõl függõen 25-30 vagy 60-70 pár között ingadozik az állomány. Nagyrabecsült, de sajnos csak alkalomszerûen fészkelõ kiemelten védett madara a réti sas.

A Sas-ér területét elhagyva ismét közel kerül hozzánk a Tisza. Innen még közel 4 km-t kell megtennünk, mire elérjük az 1879-es petresi gátszakadás emléktábláját. Az áradó Tisza 1879. március 5-én elõször itt szakította át a gátat, hogy aztán elmosva a még útjában álló nyúlgátakat Szegedet is körbefogja. Mint ismeretes március 12-én hajnali fél 3-kor a Rókusi pályaudvar közelében álló 84-es vasúti õrháznál végül áttört az utolsó védvonalon is, és romba döntötte a várost. Ennek szomorú emlékét jelzi a szegedi Fogadalmi Templom legnagyobb harangjának az évforduló órájában megkonduló, messzeható, mélabús hangja. Furcsa, de a viz betörésének helyét jelzõ emlékmû, mintegy másfél-két kilométerrel arrébb, a Csongrádi sugárút melletti töltésszakaszon áll.

A petresi gátszakadás helyétõl nagyjából még egy kilométer a Petresi-gátõrház. Ez elõtt a töltés elágazik és mi balra fordulunk a petresi töltésen. A mintegy négy kilométer hosszú töltésszárny a Bíbicháti-erdõ mentén lassan ellaposodik, majd egy betonlapokból kirakott útnál ér véget. Ezen balra fordulva hamarosan Dócba érkezünk.

A kisközségben büfé és élelmiszerbolt is üzemel, buszmegállójából Szeged, Sándorfalva, Ópusztaszer felé indulnak helyközi járatok. A busz útját követve ismét aszfaltozott úton haladunk, mely a hantházi és a sándorfalvi erdõket választja el egymástól. A falu határától máfél kilométerre becsatlakozunk az Alföldi Kék-túra kék sáv jelzésébe, mellyel együtt haladunk utunk végpontjáig a Szeged-Csongrád közti mûút dóci elágazásában levõ buszmegállóig.