Kedves Olvasónk! 1996 decembere - a TOBOZ elsõ számának megjelenése - óta több mint 3év telt el. Köszönhetõen olvasóink pozitív visszajelzéseinek és cikkíróink lelkesedésének ezen idõszak alatt kéthavonta rendszeresen megjelenhetett újságunk. Most az 5. naptári évfolyam elsõ számát, azaz a 20. TOBOZ-t tartják kezükben. Ennek alkalmából köszöntjük most Önöket, rövid néhány sorban visszatekintve a mögöttünk álló idõszakra. Lapunk célja a CsmTSz szakosztályai és egyesületei közti együttmûködés erõsítése, egymás munkájának segítése, a Szövetség híreinek terjesztése. E cél megvalósítása érdekében végigjárt utunk mérförldkövei az eddig megjelent lapszámok. Ezekben a CsmTSz életének aktuális eseményeit közlõ hírcsokor közlése mellett, eddig 9 szakosztály / tagegyesület mutatkozott be. Szerzõinknek köszönhetõen emellett rendszeresen közölhettünk útleírásokat, élménybeszámolókat, túramozgalmakról szóló ismertetõket, honismereti tárgyú értekezéseket. Céljaink és eredményeink összevetése egyértelmûen kijelöli a jövõ feladatait.

Mindenekelõtt szélesíteni kívánjuk rendszeresen közlõ cikkíróink táborát, különösen azon egyesületekbõl, melyek létezésére minezidáig az egyetlen írott "bizonyíték" a CsmTSz éves érvényesítési jegyzéke. Sajnos bõven találhatunk olyan nagylétszámú (>30fõ) szakosztályt (pl: Szegedi Kinizsi, Szentesi Kinizsi, Taurus SE, UTC, ... ) a szövetség tagjai közt, akik eddig újságunkban nem mutatkoztak be. Ugyanakkor továbbra is várjuk a már bemutatkozottak írásait is. Külön figyelmet szeretnénk szentelni az iskolai országjáró diákkörökre is, várva mind a vezetõ tanárok, mind a diákok cikkeit. Tudjuk persze a mai rohanó világban nem könnyû idõt szakítani a cikkírásra, de ha évente és szakosztályonként csak 1-2 cikk érkezne már az is nagyon komoly elõrelépés lenne céljaink felé. Tudjuk azt is, hogy ingyenes lapunk igen kis példányszámú, hisz szakosztályonként csak 1-1 példányt küld ki a CsmTSz, a szakosztályvezetõnek címezve. Azonban szakosztályi célra szabadon sokszorosítható, vagy pl. egyesületi faliújságon közzétehetõ. A "terjesztésben" tehát számítunk a szakosztályok közremûködésére. A TOBOZ kezdettõl fogva hozzáférhetõ elektronikus formában is. A Csongrád megyei Természetbarát Szövetség internet honlapján: www.szote.u-szeged.hu/in1st/rosa/csmhome.htm olvasható, saját célra letölthetõ vagy kinyomtatható.

A beérkezõ munkákról: a cikkeket a CsmTSz hivatalos helyiségében, hivatali idõben lehet leadni. A lapot számítógéppel szerkesztjük, így a dokumentumok bármely Windows-DOS alapú szövegszerkesztõben létrehozhatók és akár disketten is leadhatók. A cikkekhez szívesen fogadunk képeket is, melyeket - ha a szerzõ ezt kéri - természetesen visszaadunk.

Várjuk tehát további írásaikat, remélve hogy ezáltal még színesebb és tartalmasabb újsággal kedveskedhetünk a jövõben a CsmTSz tagjainak.

1999. november 13-án Szövetségünk elnöksége ülést tartott Szegeden a CsmTSz hivatalos helyiségében. Az elnökség tagjai teljes létszámban jelen voltak: Benedek Jenõ elnök, Benedekné Tóth Edit titkár, Badár Sándor, Csányi Sándor, Dániel István, Nagyillés Mihály, Fackelmanné Kelemen Mária, Rimóczi Károly, Rosztóczy András dr.

Határozatok:

1999/20. Elnökségi határozat: Az ünnepi közgyûlés napirendje: 1. Tájékoztató a DARTSz létrehozásának idõszerûségérõl, az alapszabálytervezet ismertetése. 2. Küldöttek választása a DARTSz közgyûlésre. 3. 10 éves az önálló jogi személyiségû CsmTSz (beszámoló, kitüntetések. 4. Hozzászólások.
1999/21. Elnökségi határozat: A kitüntetendõk névsorának elfogadása.

Az elnökség tagjai a fenti határozatok mindegyikét egyhangúlag (9 igen, 0 nem szavazati arány) támogatták.

A CsmTSz rendkívüli ünnepi küldöttközgyûlése Szeged, 1999.november.13. A DARTSz emblématerve Szabó Imre az MTSz fõtitkára átadja a jubileumi emlékérmet a CsmTSz elnökének Benedek Jenõnek

1999. november 13-án Szövetségünk rendkívüli ünnepi küldöttközgyûlést tartott Szegeden, a CsmTSz hivatalos helyiségében. A közgyûlést az Elnökség abból az alkalomból hívta össze, hogy 10 évvel ezelõtt új fejezet kezdõdött a Csongrád megyei természetjáró mozgalom történetében. Az ülésen a Szövetség 28 tagszervezetébõl 23 küldöttei vettek részt. A CsmTSz elnökségének meghívására, a küldötteken kívül, a megjelentek soraiban köszönthettük Szabó Imrét (az MTSz fõtitkárát), Pálmai Vencelt (az MTSz gyalogtúra bizottságának vezetõjét), Georgiadesz Gábort (az MTSz Kelet-Magyarországi alelnökét), Ludovic Marincast és Nicu Jianu (az Erdélyi Kárpát Liga Aradi Osztályának titkárát és elnökét), Bálint Károlyt és Bálint Károlynét (a Bács-Kiskun megyei Természetbarát Bizottság elnökét és titkárát), valamint Boross Lászlót és Varga Juditot (a Békés megyei Természetbarát Szövetség elnökét és titkárát). Megtisztelõ jelenlétüket a tagság nevében is köszönjük. Az ünnepi közgyûlést Rosiár László dr. levezetõ elnök nyitotta meg, köszöntötte a megjelenteket, és ismertette a napirendet. Benedek Jenõ elnök rövid bevezetõjét követõen a napirend elsõ pontjaként Rosztóczy András tartott ismertetõt a természetbarát mozgalom szervezõdõ dél-alföldi regionális szervezetérõl. Beszámolójában megvilágította az új szervezet létrehozásának szükségszerûségét, Ismertette a szervezet alapszabály tervezetét illetve felvázolta mûködésének kereteit, majd a küldötteknek lehetõségük volt a hozzászólásra, módosító javaslataik megtételére. Az ezt követõ szavazáson a DARTSz alapszabály tervezetét a küldöttközgyûlés egyhangúan elfogadta. 1999/01. Rkkgy. határozat: A CsmTSz küldöttközgyûlése elfogadta a szövetség csatlakozását a Dél-Alföldi Regionális Természetbarát Szövetség (DARTSz)-hez. Szavazati arány: 23 igen, 0 nem. 1999/02. Rkkgy. határozat: A rendkívüli küldöttközgyûlés az alábbi küldötteket választotta meg a DARTSz 2000. évi alakuló küldöttközgyûlésére: Badár Sándor, Benedek, Jenõ, Benedekné Tóth Edit, Csányi Sándor, Dániel István, Engi Gábor, Fackelmanné kelemen Mária, Gyetvainé Terék Aranka, Horváth Sándor, Kovács Balázs, Nagyillés Mihály, Pocsai Sándor, Rácz Erzsébet. Ezt követõen Benedek Jenõ elnök megtartotta ünnepi beszámolóját a szövetség mûködésének 10 évérõl, megemlékezve a jogelõd szervezetek tevékenységének fontosabb momentumairól is. 1989 nem csak az Ország szempontjából volt a rendszerváltás éve. A változó külsõ és belsõ körülmények, az akkoriban 70-100 ezer tagot számláló hazai természetjáró mozgalom fõ - és lényegében egyetlen - anyagi bázisát jelentõ állami támogatásnak a szinte egyik pillanatról a másikra való megszûnése kimosta a talajt a mozgalom országos és helyi szervezeteinek lába alól. A - sokak szerint addig irreálisan magas - taglétszám drámaian lecsökkent, sok szervezet pedig megszûnt vagy csak nevében létezõvé vált. Ez a sors várt a jogi személyiséggel nem rendelkezõ Csongrád megyei Természetbarát Bizottságra is, hiszen a túlélés lehetõsége csak az önálló anyagi erõforrással bíró szervezetek számára volt lehetséges.

A mentõövet egy jogi személyiségû egyesület létrehozása jelentette. Így alakult meg a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium földrajz szaktantermében, 10 fõ részvételével, 1989. november 2-án a Csongrád megyei Természetbarát Egyesület azzal a céllal, hogy mûködésével megteremtse az anyagi alapot a Csongrád megyei Természetbarát Bizottságnak a munkájához.

Ez az alap valójában nem volt más, mint az általunk akkor már több mint negyedszázada gondviselt kisirtáspusztai kulcsosház megvásárlása és tulajdonunkba kerülése. A késõbb - 1991-ben - TOBOZ névre keresztelt kulcsosházunk megszerzését adminisztrativ úton megakadályozni próbálók mesterkedései népmesébe illõ, szerencsés fordulattal pont a CsmTE/CsmTB malmára hajtották a vizet. Egy alattomosan elfektetett levélnek köszönhetõen történt az, hogy a várakozás ideje alatt megváltozott egy jogszabály, és így már tulajdonjogot is szerezhetett a CsmTE. A CsmTE, Peták Istvánnak (az MTSz akkori elnökének) a segítségével végül 176910Ft-ért vásárolta meg a Kisirtáspuszta 2. számot viselõ 3225 négyzetméter területû telket és rajta a Házat az Ipolyvidéki Erdõ és Fafeldolgozó Gazdaságtól. Ettõl kezdve a megújult megyei természetbarát mozgalom taglétszáma is gyarapodni kezdett. Lassan változni kezdett a tagság szemlélete is. A megyei szervezettõl csak támogatást várókat felváltották azok, akik a közös célok eléréséért munkára és adott esetben anyagi áldozatokra is készek voltak. Így formálódott a szövetség, mely azután az idõk szavára hallgatva - a jogszabályok újabb módosításainak köszönhetõen - 1993. február 6-án nevében (Csongrád megyei Természetbarát Szövetség) is - létrejött a CsmTE és a CsmTB egyesülésével. A szövetség tagszervezeteinek száma 24-28 közt, a taglétszám 1000-1300fõ között változott. 1998. január 1 újabb fordulópontot jelentt, a Csongrád megyei Bíróság a CsmTSz-t kiemelten közhasznú szervezetként is bejegyezte.

Az elmúlt 10 év a szervezeti keretek kialakításán túl számos fontos eseményben is bõvelkedett. Az ezekhez szükséges anyagi alapot kulcsosházunk bevételein túl sikeres pályázataink biztosították. Támogatást nyertünk a Wesselényi Közalapítványtól, a KTM Phare CBC programtól, az Országgyûlés Társadalmi Szervezeteinek Bizottságától, az Ifjúsági és Sport Minisztériumtól, a Csongrád megye Önkormányzataiért Alapítványtól és Szeged város Sportbizottságától. Mindemellett néhány szegedi nagyvállalat támogatását is sikerült elnyerni. Nemzetközi kapcsolatokat is sikerült kiépíteni a marosvásárhelyi, az aradi és a szabadkai természetbarátokkal. Sokat fejlõdött a megyei természetjáró infrastruktúra is. Elkészült az Alföldi Kék-túra és az E7 európai hosszútávú vándorút Csongrád megyei szakasza és megújult a rövidtávú útvonalak megyei hálózata is. Az utakról térképes igazolófüzeteket, illetve útikalauzokat is megjelentettünk. Kiadványaink sorában elõkelõ helyet érdemel negyedik éve kiadott hírújságunk a TOBOZ. Jelvényszerzõ túramozgalmaink sora is gyarapodott. A honfoglalás emlékezete címû túramozgalom teljesítése során az egyes fokozatok megszerzése nem csak fizikai, de komoly szellemi munkát is igényel. Rendezvényeink közt a kor divatjának megfelelõen meghonosodtak a teljesítménytúrák (Ember a gáton, Délkör-4, Petres-79, Tátralátó-30, Pyro below the zero, ..) is. A Természetjáró Gyerekek/Diákok Megyei Találkozói, az évente megrendezett túravezetõi és térképolvasói tanfolyamok, és az immár 3 évtizedes hagyománnyal rendelkezõ Csík Judit elméleti vetélkedõnek köszönhetõen az ifjúsági turiznus is kezd kilábalni a hullámvölgybõl. Ezáltal remélhetõ, hogy a most jubileumát ülõ szövetségnek nem csak múltja és jelene, hanem jövõje is van.

A napirend következõ pontjaként a CsmTSz elnöksége kitüntetést adományozott a 10 évvel ezelõtti alapítóknak (Badár Sándor, Benedek Jenõ, Benedekné Tóth Edit, Csorbáné Gulyás Márta, Kozma Sándor, Magyarossy József dr., Nagyillés Mihály, Rimóczi Károly, Rosztóczy András dr., Vígh Rudolfné ), majd Benedek Jenõ elnök a CsmTSz nevében átvette az MTSz jubileumi kitüntetését, melyet Szabó Imre fõtitkár adott át.

A kitüntetések átadása után az ünnepség különleges zárszavaként a CsmTSz 10 szál gyertyával ékesített kétemeletes szülinapi tortáját fogyasztották el a megjelentek.

Pálmai Vencel az MTSz gyalogtúra bizottságának elnöke 1999. december 11-re hívta össze a gyalogtúra bizottság értekezletét, melyen örvendetesen sokan (21 küldött) jelentek meg a Szövetség központi és területi szervezeteinek képviseletében. Az ülést Thuróczy Lajos levezetõ elnök nyitotta meg, ismertette a napirendet és megbízta Sztancsik Györgyöt a jegyzõkönyvvezetõi feladatok ellátásával. Ezt követõen bevezetõjében kiemelte, hogy még ma is az MTSz tevékenységi körének legjelentõsebb részét képezi a gyalogtúrázás, noha örvendetesen növekszik más szakágak (kerékpározás, hegyi kerékpározás, barlangászat, vizitúrázás, stb.) népszerûsége. A gyalogtúrázás, mint szakág fejlõdésének helyi sajátosságait elemezve, említette meg, hogy a területi adottságok miatt a háború után a magashegyektõl középhegységek felé fordultunk. A 80-as években "felfedeztük" a dombságokat (pl. Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék-túra), míg az elmúlt évtized az alföldi túrázás megismertetésével telt. Ezt követõen felkérte Pálmai Vencelt, hogy elsõ napirendi pontként tartsa meg beszámolóját a gyalogtúra bizottság elmúlt 4 évi tevékenységérõl.

Pálmai Vencel beszámolójában kitért mind az 5 albizottság (túra, oktatási, minõsítési, technikai, verseny) munkájának értékelésére. A beszámoló a manapság egyre népszerûbb teljesítménytúrázással kapcsolatos kérdéseket nem érintette, hiszen idõközben megalakult a Teljesítménytúrázók Társasága (TTT), mely azóta irányítja és szervezi az immár önálló életre kelt új "szakág" munkáját.

Elsõként a Túra Albizottság (melynek vezetõje Bozó András) tevékenységét elemezte. Ennek keretében beszámolt az országos túramozgalmak koordinációjáról és értékelésérõl. Sajálatos tényként fogalmazta meg az EB túra hivatalos megszûnését, megjegyezve, hogy ez lényegében egyelõre csak az igazoló füzet árusításának megszünését jelenti, mivel a folyamatban levõ teljesítések befejezhetõk. A teljesítõk dolgát nehezíti ugyanakkor, hogy a megszüntetéssel párhuzamosan abbamaradt egyes útszakaszokon a jelzések felújítása is, igy ezen szakaszok bejárása nehézségekbe ütközhet.

A hazai túramozgalmakkal kapcsolatban kitért arra, hogy nem kis erõfeszítést jelent a kihelyezett és "menetrendszerûen" ellopott bélyegzõk pótlása, azaz tolvajbiztos módszer kerestetik. A korábban felmerült igénnyel kapcsolatban elmondta, hogy az MTSz nem tervezi a jelvényszerzõ túramozgalmak gyûjteményes kiadását, hiszen e "kiadvány" egyre bõvülõ anyaga folyamatosan frissített formában letölthetõ az MTSz internet honlapjáról (www.fsz.bme.hu/mtsz/jelvszer/jelvszer.htm)

Az OK állapota megfelelõ, jónak mondható a jelzések karbantartottsága. Sajnos az igazoló füzet kezd elavulni, s a digitálisan készített útvonalvázlatokat tartalmazó új füzet egyelõre még tervezési fázisban van. Megjelenése az elkövetkezõ év folyamán nem várható.

Örvendetes tény viszont, hogy 2000. II. negyedévében várhatóan a túrázók kezébe kerül az új DDK igazoló füzet. Annál is inkább szükség van erre, hiszen nem csak a raktárkészletek fogytak el e nyomtatványból, de maga az útvonal is jelentõsen átalakult fennállásának elsõ évtizede alatt.

A 1992 óta "születõ" Alföldi Kék-túra felfestése is végre elkészült. Bár a hivatalos avatótúra és nyitóünnepség már 3 éve (1996. nyarán) megvolt Dévaványán, a festõmunka - akkor közelinek tûnõ - befejezése máig elhúzódott. Idõközben ezen útvonal "legöregebb" szakaszai átestek az elsõ felújításon, több helyütt pedig jelenleg is zajlik ez a munka. Egységes igazoló füzet egyelõre nincs a teljes útvonalról, de a megyei szakaszok beszerezhetõk az illetékes megyékben. A jelvényeket is az illetékes megyéktõl kapják meg a teljesítõk.

Az Alföldi Kék-túrával teljessé váló "Kék-kört" szerencsére az EWV (Europaische Wanderverein) felkarolta és útvonalát hálózatába illesztette. Így ma magyarországot 3 európai hosszútávú vándorút szeli át, az E3, az E4 és az E7. Az "E-utak" magyarországi szakaszain a teljesítés igazolása az alapul szolgáló útvonal igazoló füzetével történik, saját igazoló füzet csak a Kék-körrõl Csongrád megyében Románia felé letérõ E7-es útszakaszról áll rendelkezésre. Hasonlóképp saját ("E") bélyegzõk sincsenek kitéve az útvonalon. Egyelõre a tájékoztató-útjelzõ táblák kihelyezése történik a fõbb csomópontokban. Az EWV ülésein továbbra is rendszeresen részt vesznek képviselõink, és az európai hosszútávú turistautak hazai szakaszainak szempontjából örvendetes tényként mondható, hogy az EWV nagy erõkkel ösztönzi a romániai szakaszok kiépítését. Terv szerint 2001-ben az EWV nagyszabású vádorlást rendez 10 útvonalán, az Eurorandonnée-t, melynek végpontja Európai Közösség fõvárosa Strasbourg lesz.

A Szent István Vándorlást az elmúlt idõszak tapasztalatai alapján öt évente rendezi meg a jövõben a gyalogtúra bizottság. A legutóbbi 1998-as túra sikeres rendezvény volt, kb. 500 résztvevõvel. A gyalogtúra bizottság egyéb központi rendezvényei közül kiemelték még az 1994-óta évente megrendezett Gyalogos Természetjárók Országos Találkozóját. Az egyre népszerûbb rendezvénynek 2000-ben Orfû ad otthont, az ismertetõ füzet már beszerezhetõ a MTSz-ben.

Az Oktatási Albizottság (jelenleg vezetõ nélkül, mivel a korábbi vezetõ Gáspár László, aki 1995-tõl 1999-ig volt hivatalban lemondott) az értékelés szerint nem mûködött elég hatékonyan. Ennek okát a szakág vezetõje a rossz kommunikációs készségben látja, ami egyaránt jellemezte az albizottságon belüli munkát és a albizottság és a szövetségi vezetõk kapcsolatát.

A pozitívumok közt az 1996-ban megrendezett ezüstjelvényes és vizsgabiztosi tanfolyamot, valamint az 1998-99-ben megtartott magashegyi túravezetõi tanfolyamot említette. Fontos momentum, hogy ez utóbbi tanfolyam rendezését az segítette elõ, hogy a rendezés függetlenné vált a részben ellenérdekelt MHK (Magyar Hegymászó Klub) -tól.

Az albizottság által létrehozott oktatási és képzési szabályzat jó keretet ad a túravezetõi tanfolyamok lebonyolításához. Az 1999-ben elfogadott módosítás alapján ismét lehetõség nyílik az ifjúsági túravezetõi minõsítés megszerzésére a 14-18 éves korosztályban. Ez a minõsítés a korábbi gyakorlatnak megfelelõen a 18. életév betöltése után külön vizsga nélkül bronzjelvényes túravezetõi minõsítéssé konvertálható. A középfokú túravezetõi tanfolyamok lebonyolítását segítõ egységes tananyag a Túravezetõi tankönyv megjelenése 2000. januárjában várható. A tereptani ismereteket összefoglaló Halász Miklós által szerkesztett "piros" könyv továbbra is beszerezhetõ a BTSSz-ben.

A vizsgabiztosi képzéssel kapcsolatos újdonság a vizsgabiztosi jelvény (400Ft-ért kapható az MTSZ központjában), illetve a közeljövõben várható a vizsgabiztosi és versenybírói utazási igazolvány kiadása, mely a vizsgabiztosnak a vizsga helyszínére való utazáshoz 50%-os egyéni vasúti menettérti kedvezményt biztosít 2.osztályon történõ utazáskor.

Az aranyjelvényes pályázatok száma csekély (évi 1-2), az aranyjelvényesek klubja vészesen öregszik, szükség lenne viszont a tapasztalt fiatalokra ahhoz, hogy ne csak egyfajta "élõ turistatörténelmi múzeum" legyen e szervezet. A klub történetét összefoglaló kis füzet (szerk.: Cselényi Vilmos) viszont nagy jelentõségû kiadvány, belõle megismerhetjük a természetbarát mozgalom utóbbi évtizedeinek sok fontos személyiségét.

A Minõsítési Albizottság (vezetõje: Lengyel József) feladata a túrázói minõsítések elbírálása és a jubileumi (25, 40, 50, 60éves) tagságért járó kitüntetések odaitélése és nyilvántartása. Örvendetes, hogy felgyorsult az ügyintézés, mely ma <1hónap a korábban igan lassan átfutó érdemes és kíváló minõsítések esetében. A rendszer rugalmassabbá válását jelzi az a tény is, hogy e kitüntetések fakultatív módon átvehetõk akár a Gyalogtúrázók Országos találkozóján, akár a megyei szövetségek ünnepi rendezvényein.

A Technikai Albizottság (jelenleg vezetõ nélkül, a korábbi vezetõ Rakk Gyula 1998-ban mondott le posztjáról) a vezetõ távozása óta sok gonddal küszködik. Az albizottság munkáját 4 saját turistatérkép megjelentetése (Gödöllõi-dombság, Õrség, Kemeneshát, Kelet-Zala) fémjelzi. Ezek közül a Gödöllõi-dombság a 3., az Õrség a 2. kiadását is megérte. Lassan enyhül, a Cartographia kft.-vel szembeni igen fagyos viszony is. A turistaútvonalakat összefoglaló országos útkataszter évek óta készül. Az albizottság munkáját minõsíti, hogy bár a megyék kevés kivétellel rendben megküldték a kívánt információkat, azok feldolgozása és összefoglalása immár 2-3éve várat magára. (Ha így halad a dolog, lassan lehet elõrõl kezdeni az egészet - TOBOZ szerk.).

Az útvonalfestési pályázatokra kiírt 3 millió forint mintegy 1600-1700km út felfestését tette lehetõvé. Az ellenõrzés szúrópróba szerû volt, szerencsére többnyire szép utakat találtak az ellenõrök. (A jegyzet írója eltekint a gyalogtúra bizottság vezetõje által említett negatív példa megnevezésétõl tekintve, hogy az érintett megye képviselõje nem volt jelen a bizottság ülésén). A turistaút hálózat javításával kapcsolatosan a Budapest környéki hegyek (Pilis, Börzsöny, Budai-hg) útjelzéseinek tragikus állapotát emelte ki a beszámoló. Az ok a Pilisi Parkerdõ koordináló és festõmunkájának kiesése.

A Verseny Albizottság feladata a tájékozódási túraversenyek koordinációja, szervezése, az országos csapatbajnokság kiírása és koordinációja. Az albizottság 1998-ban megalkotta a túraversenyek rendezési és versenybírói szabályzatát. 2000-re versenybírói tanfolyam rendezését is tervezik. További pozitívum a versenybírói vasúti utazási igazolvány tervezett bevezetése, bár ennek elhúzódása miatt sok (részben jogos) kritika érte az albizottság munkáját.

A beszámolót követõen hozzászólások következtek.

A Túra Albizottság munkájához Lebovics Miklós (Tolna megye) szólt hozzá és a DDK megyei szakaszának felújításáról adott hírt. Az új bélyegzõk kihelyezése még folyamatban van. Õk bebetonozott gravírozott fémbélyegzõket használnak ...

Az Oktatási Albizottság beszámolójához Borsod-Abaúj-Zemplén megye (Repei Zoltán) és Csongrád megye képviselõi szóltak hozzá. Kiemelték az ifjúsági túravezetõi minõsítés visszaállításának fontosságát, emellett a térképolvasói tanfolyamok szervezésének (a helyi szervezetek feladata) a fontosságát hangsúlyozták. Felvetõdött a térképolvasói tanfolyam (mely egyébként az alapfokú képzés eleme) elvégzésének kötelezõvé tétele a középfokú (ifjúsági és bronzjelvényes) tanfolyamokon való jelentkezéshez. Felhívták még a figyelmet az oktatást segítõ turistairodalom, illetve a különbözõ szabályzatok Interneten való hozzáférhetõségére, mely egyre szélesebb kör számára könnyíti meg a tanfolyamok és egyéb rendezvények szervezéséhez az anyaggyûjtést.

A Minõsítési Albizottsághoz több hozzászólás is érkezett. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Heves megye (Franczia István) és Csongrád megye képviselõi hozzászólásaikban a technikai munkák (munkatúrák) minõsítésének visszaállítását, illetve az alföldi túrák teljesítésére ösztönzõ elemek beépítését szorgalmazták a pontrendszerbe.

A technikai munkákkal kapcsolatban Repei Zoltán kiemelte a turista szabvány betartásának fontosságát, illetve hozzászólásában kitért az útjezésekkel kapcsolatban gyakran felmerülõ jelzéstechnikai problémák borsodi megoldásaira. Csongrád megye képviselõje (Rosztóczy András) méltatta a Magyar Honvédség Térképészeti Intézetének példás hozzáállását és segítségnyújtását a térképes kiadványkészítéshez.

A Verseny Albizottság munkáját szintén többen is értékelték. Boros Jenõ (Komárom megye) és Almásiné (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) elismerõleg szóltak a kidolgozott szabályzatról, ugyanakkor kritikát fogalmaztak meg a versenybírói és vizsgabiztosi igazolványok lassú elkészülési idejével kapcsolatban. Kifogásolták még, hogy a felhaszálásra vonatkozó információk is elégtelenül jutottak el az érintettekhez.

Válaszaiban Pálmai Vencel tisztázta a versenybírói és vizsgabiztosi igazolvány használatára vonatkozó szabályokat, és megvilágította az elkészítés nehézségeinek néhány részletkérdését. A túraversenyek rendezési szabályzatával kapcsolatban megjegyezte, hogy az éppen a versenyzõk és rendezõk közt óhatatlanul kialakuló nézetkülönbségeket hivatott minimalizálni, noha viták azért mindig lesznek, mert gyõztes csak egy lehet, és a rosszabb napot kifogóknak pedig meg kell elégedniük a gyengébb helyezésekkel. A minõsítési szabályzat átdolgozására vonatkozó kérésekkel kapcsolatban elmondta, hogy továbbítja az illettékes albizottsághoz, amely megvizsgálja azok beépítésének lehetõségeit a mostani rendszerbe. Végezetül ismertette az MTSz 2000.évi érvényesítési díjait (felnõtt 300Ft, nyugdíjas 200Ft, gyermek/ifjúsági 100Ft) és utalt arra, hogy a jövõben (2-3év távlatában) a kor szellemének megfelelõen várhatóan megváltozik az MTSz igazolvány külsõ megjelenése is.

A hozzászólások után a megjelentek elfogadták a beszámolót, és megválasztották a gyalogtúra bizottság új elnökét. Az egyetlen jelölt - a leköszönõ elnök - ellenében az ülésen résztvevõk sem állítottak másikat és a szavazás során egyhangúlag hosszabbították meg Pálmai Vencelt elnöki tisztségében.

A szavazás után a régi-új elnök ismertette a közeljövõ feladatait. Ezek:
- a DDK füzet, a túravezetõi tanfolyam tananyagának, és a vizsgakérdésgyûjteménynek megjelentetése
- a technikai munkák tekintetében a jelenleg érvényes Magyar Turista Szabvány korszerûsítése
- a hosszútávú útvonalak és ezzel párhuzamosan az "E-utak" népszerûsítése, az Alföldi Kék-túra "beüzemelése"
- a természetjáró minõsítési szabályzat átdolgozása
- vizsgabiztosi tanfolyam szervezése 2000-ben
- a VII. Gyalogos Természetjáró Országos Találkozó megszervezése (Orfû)
- a Verseny Albizottság problémáinak megoldása, valamint
- a Minõsítési és Oktatási Albizottságok szervezetének és mûködésének teljes újjászervezése.