A Föld a Naprendszer harmadik bolygójaként ellipszis alakú pályán kering a Nap körül. E mozgása közben saját tengelye körül forgást végez. A Föld alakját az egyszerûség kedvéért általában gömbnek szokták tekinteni, bár a mûholdas mérések szerint inkább ún. forgási ellipszoid. Ez az egyszerûsítés - figyelembe véve, hogy a forgástengelybe esõ rövidátmérõ (12713.55 km) csak alig 43 km-rel (0.3 %) rövidebb az erre merõleges hosszúátmérõnél (12756.34 km) - a mindennapos gyakorlat számára általában megengedhetõ. A fenti pontatlanságot kiküszöbölendõ alkották meg a találó "geoid" vagyis "földszerû" alakjelölõ fogalmat. A valóságban azonban a forgási ellipszoid helyett Földünk alakja szabálytalan. Nagyon leegyszerûsítve a dolgot ez egyebek közt alkotóelemeinek inhomogenitása, a tektonikai erõk, illetve éghajlati és földrajzi ún. eróziós erõk hatásának következménye. A Föld felszíne hozzávetõlegesen 510 millió km², aminek kevesebb mint harmadát (149 millió km²) alkotják a szárazföldek. A Föld tengely körüli forgásának idejét csillagászati napnak, Nap körüli keringési idejét csillagászati évnek nevezzük. Ezek idõtartama megegyezik a hétköznapi életben használt nap illetve év fogalmakéval.