A KÉKTÚRA TÖRTÉNETE (1938
- 2005)
A KÉKTÚRA TÖRTÉNETE (1938
- 2005)
 Az Országos Kéktúra jelvénye
|
Az Országos Kéktúra
nemcsak hazánk, de Európa elsõ hosszútávú
turistaútja is. 1938-ban Szent István királyunk halálának
900. évfordulójára készült el az, akkor
még 910km-es, út dr. Cholnoky Jenõ - a Magyar Turista
Egyesület elnöke - kezdeményezésére. Sümegtõl
a Nagy-Milicig a kék jelzést 10 év alatt (1928-1938)
festették fel a Kinizsi Encián szakosztály turistái.
1937-ben a Magyar Turista Szövetség vándorgyûlésén,
Bugacon született meg a határozat, hogy a Szövetség
fennállásának 25. évfordulóját
1938-ban az Országos Kék út megnyitásával
ünnepli meg. A nyitótúrát Szent István
turista vándorlásnak keresztelték el. A mozgalom eredeti
kiírása szerint öt évente tartottak volna jubileumi
túrákat.
A Háborút követõen 1952-ben - az akkori "MHK (Munkára, Harcra Kész)" illetve az "Ismerd meg hazánkat" mozgalom keretében - keltik új életre a mozgalmat. A Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya - Bokody József, Forgó János, Thuróczy Lajos és dr. Vízkelety László kezdeményezésére - 1952 januárjában hirdette meg tagjai számára a Tapolcától Tolvajhegyig terjedõ összesen 25 szakaszra osztott 852km-es útvonalat. Egy évvel késõbb jelenik meg az elsõ Kéktúra füzet, a Lokomotív Sportkör 12 oldalas kis kiadványa. Ugyanebben az évben adták át Horváth Józsefnek az elsõ jelvényt a teljesítésért, és mára már több mint háromezren birtokolják a híres, szabálytalan négyszög alakú, formájával a végtelenbe nyúló távolságot szimbolizáló jelvényt. Három évvel késõbb jelent meg a már térképvázlatokkal is kiegészített második füzet. 1961-re már valóban országos méretû a mozgalom, és megalakul az MTSZ (Magyar Természetbarát Szövetség) Kéktúra Bizottsága. 1964-ben, Thuróczy Lajos szerkesztésében, színes térképmelléklettel látott napvilágot a Sümegtõl a Nagy-Milicig terjedõ útvonal minden korábbinál részletesebb leírását magába foglaló kis kézikönyv, mely "Az Országos Kéktúra útvonala mentén" címet viselte. Késõbb a hetvenes években meghosszabbították az utat az osztrák határ menti Velem községig. Az évtized végén, 1979-ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, s "Másfélmillió lépés Magyarországon" címmel forgatott útifilmjük mérföldkõvé vált az Országos Kéktúra történetében. 7 évvel késõbb ismét útra keltek és az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy maguk választotta úton elõbb a Dél-Dunántúli Kéktúra nyugati végpontját Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végigmenve Szekszárdot érjék el "Még egymillió lépés ..." megtétele után. Ez a szakasz 1989-tõl vált a Kék út szerves részévé "Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra" néven. Ezzel egyidõben megszületett a terv az út további bõvítésére, ismét egy film, a Rockenbauer Pál emlékének dedikált "Kerekek és lépések ...", kapcsán. 1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következõ nagy egység, az "Alföldi Kéktúra" elsõ szakaszát. A keleti megyék, így Csongrád megye is, egymás után csatlakoztak saját útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére (1996) elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kéktúrát. A Kék-kör útvonalát bejárva több helyi (megyei, tájegységi) túramozgalom is teljesíthetõ. A legrégebbi külön is túramozgalomként számontartott túramozgalmak a Veszprém megyei Kéktúra, a Dorogtól-Nógrádig túra, illetve a Bükk-Mátra útjain túramozgalom. Az évek alatt fokozatosan kiépült Alföldi Kéktúra szinte minden szakasza önmagában is teljesíthetõ. Külön érdemel említést a Kohász Kéktúra. Az 1960-as évek óta teljesíthetõ túramozgalom útvonala az észak-magyarországi kohászvárosokat köti össze. Salgótarjántól Ózdon át Miskolc-Diósgyõrig vezet. Nyomvonala egy rövid szakasztól (Dédestapolcsány - Mályinka) eltekintve nem esik egybe a Kék-kör útvonalával. Hasonlóan önálló útja van a Balaton-felvidéki Kéktúrának, mely a badacsonyi hajóállomástól Pétfürdõig húzódik 94 km-en át. Ennél rövidebb de szintén említést érdemel a Börzsönyi Kéktúra mely Szobtól Nagybörzsönyön és Kemencén át, érintve Drégely várát Diósjenõig tart. A Kéktúra kapcsolata
az európai túramozgalmakkal: (Rosztóczy András dr.) |
 A Veszprém megyei Kéktúra jelvénye
|
