A Csongrád megyei Természetbarát Szövetség Elnöksége 2001. március 11-re, (vasárnap, a munkanapok áthelyezése miatt!) 10 órai kezdettel összehívja a 2001. évi vezetõségválasztó küldöttközgyûlést.

Helye: Szeged, Victor H. u. 1.

Tervezett napirend:
- Beszámoló az 1997-2000. évi munkáról
- Számvizsgáló Bizottság beszámolója
- XXXIV. Csík Judit vetélkedõ eredményhirdetése
- 2001. évi feladatok
- Hozzászólások
- Vezetõségválasztás

A küldöttközgyûlésre szervezetenként 1-1 fõt meghívunk és elvárunk.

Az ezévi érvényesítést megkezdtük.

Emlékeztetõül az idei MTSz-tagdíjak:

- felnõtt: 500 Ft
- nyugdíjas: 300 Ft
- ifjúsági: 100 Ft

A CsmTSz-tagságért változatlanul 50 Ft-ot kell még fizetni, az igazolványok ára szintén változatlan: 18 Ft.

A TFSz továbbra is céljának tekinti olcsó szállások hirdetését, ezért elsõsorban osztálykirándulások, nyári táborok, vándortáborok részére keresi a tanítási szünetekben felszabaduló tornatermeket, tantermeket kölcsönösségi alapon, vagy közel önköltségi áron felajánló iskolákat.

További információ: Dorogi András, TFSz, 1396, Budapest, Pf: 483. Tel.: 311-2467.

A staféta-túra hazai szakaszai:

Ápr. 28-máj. 1. Nagylak - Apátfalva - Makó - Szeged - Tápé - Algyõ - Mindszent - Ópusztaszer
Máj. 1-8. Ópusztaszer - Dóc - Zsombó - Öttömös - Kunfehértó - Hajós - Sükösd - Baja.
Máj. 9-13. Baja - Gemenci-erdõ - Szekszárd - Szálka - Mecseknádasd
Máj. 14-17. Mecseknádasd - Árpádtetõ -Abaliget - Szabás - Simonfa - Szenna
Máj. 18-22. Nagykanizsa - Valkonya - Bázakerettye - Rádiháza - Kislengyel
Máj. 23-27. Kislengyel - Zalalövõ - Szentgyörgy-völgy - Velemér - Bajánsenye (Õriszentpéter) - Hodos

Kiemelt események:

Ápr. 21. vagy 25. A romániai "a" útvonal stafétájának átvétele (Bors - Ártánd)
Ápr. 28. A romániai "b" útvonal stafétájának átvétele (Nãdlac - Nagylak)
Máj. 1. A túrázók fogadása (Ópusztaszer) Máj. 12. Ünnepség a túra tiszteletére.
Máj. 19. A túrázók ünnepélyes fogadása (Bázakerettye)
Máj. 27. A magyarországi staféta ünnepélyes átadása a szlovéniai turisták részére (Bajánsenye - Hodos)

További cikkek:

- TOBOZ 2000/5.: A 2001. évi EURÓPA TÚRA (Euro Rally) elõkészítési szempontjai
- TOBOZ, 2000/4.: Európa túra 2001.
- TOBOZ, 2000/1.: Eurorandonnée 2001.
- Természetbarát Híradó, 2000, 101.

A vajdasági rónaság északkeleti részén, pontosan, Jugoszlávia, Magyarország és Románia hármashatáránál, a szelíd Tisza folyó bal partján helyezkedik el Novi Knezevac (Törökkanizsa). Szegedtõl kb. 19-20 km-re légvonalban délre található. A termékeny bánsági síkságból úgy emelkedik ki, mint egy zöld oázis, amelyet lakói féltve ápolnak és õriznek.

Ma Törökkanizsa modern kisváros, urbanizált utcákkal, parkkal, amely államilag védett természeti kincs. Bánát és Bácska két régiót, valamint Novi Knezevac és Kanizsa szomszédos községeket a Tiszán átívelõ gyönyörû híd köti össze. Novi Knezevac község területén van Gyála - Tiszasziget állami határátkelõ Jugoszlávia és Magyarország között. Novi Knezevac annak a községnek a székhelye, amely 305 km2 területen fekszik. A községhez tartoznak még a következõ területek: Banatsko Aranðelovo (Oroszlámos), Keresztúr, Gyála, Majdán, Podlokány, Rábé és Fility. A község lakosságának száma az 1991-es nép-számlálás szerint 13810 lélek.

A települések közül a legnépesebb a székhely, Novi Knezevac 8225 lakossal. A lakosság nemzetiségi összetétele: 53 % szerb, 37 % magyar, 10% más nemzetiségû. A kisváros gazdasági fejlõdését a folyó közelsége és földrajzi fekvése határozta meg. Az egész községben a földmûvelés dominál, magántulajdonban és társadalmi tulajdonban is (ipari paprika és dughagymatermesztés).

Az ipari tevékenységek között kiemelkedõ vállalatok az "Aleva" élelmiszerfeldolgozó üzem, a "Lepenka" papírfeldogozó üzem, "Transport" közle-kedés és szállító vállalat, " Graotlisnar" építkezési vállalat, "Tisza" kereskedelmi vállalat, "Banacanka" szõnyegkészítõ üzem (kézzel csomózott szõnyegeket készít) és a Halgazdaság. Intézmények: Kulturális és továbbképzõ központ könyvtárral, Általános Iskola, Gimnázium és Ipari Szakközépiskola, alapfokú zeneiskola, Egészségház és Neuropszichiátriai kórház, amelynek keretein belül belgyógyászati és szülészeti osztály is mûködik. A község szorgos lakosainak köszönhetõ, hogy a kisváros országos viszonylat-ban is gazdaságilag magas szinten állt. A jelenlegi helyzetben, amelyben az egész ország van Törökkanizsán is elszegényedett a gazdaság és az egész lakosság.

Törökkanizsa múltjából Az 1888-ban végzett archeológiai kutatások szerint a község területén talált tárgyak a neolit korból (i.e. 5000-3500) származnak. Az õsember ezeken a területeken a rézkorszakban élt. Ez az idõszak az archeológiában a tiszapolgár - bodrogkeresztúri kultúra néven ismert. Elsõ írásos adatok a népekrõl, akik ezeken a területeken éltek i.e. 484-428-ból származnak. Herodotes Agathryis barbár törzsérõl ír, amely a Tisza és a Maros mentén élt. Trajanus császár idejében (i.e. 101) a rómaiak elfoglalják ezeket a te-rületeket. A rómaiak utakat építettek. Az egyik ilyen út a mostani Arad - Csanád - Törökkanizsa útszakasz volt. Törkkanizsánál kelt át az út a Tiszán. A IV. század végén jelent meg ezen a vidéken a nomád életet élõ hun nép. A hunok kiûzték az addig itt élõ gótokat. Attila halála (453) és a hunok visszahúzódása után az avarok vették át a vidéket. A bolgár Krum kán katonáival elfoglalja a Pannon síkság keleti részét (803-804), államot alapít, amihez hozzátartozik az egész Bánát. Ebbõl az idõbõl szárma-zik városunk elsõ elnevezése is: Knezsa.

A magyarok megjelenésével Árpád elküldi három hadvezérért (Zoárd, Kond, Bojt), hogy foglalják el a ma Bánátnak neve-zett területet a bolgároktól. A magyar hadak "Kenese"-nél kelnek át. Ez bizonyítja, hogy a település ebben az idõben már létezett. Szent István korában Csanád hadvezér hadseregével Canysánál kelt át a Tiszán. Ajtony visszaverte Csanád seregét a folyóig, Kanizsáig. A sereg itt táborozott. Szent Gellért legendájában olvasható, hogy Csanád a gyõzelmes csata elõtti éjsza-kán fogadalmat tett, hogy kolostort épít Szent György tiszteletére, aki álmában jelent meg neki egy oroszlánnal és kényszerítették, hogy éjjel támadja meg Ajtony csapatait. Meg is verte õket és a gyõzelem tiszteletére megépítette a kolostort és elnevezte Oroszlánosnak. A kolostor maradványai Majdán faluban vannak. Egyes adatok szerint ez a csata 1003-ban, más adatok szerint 1020-ban történt. Az Orosz-lános kolostort Marosvárról telepítik be. Mivel Marosvár Csanád vezéré volt, Csanádvárnak nevezte. Csanádváron megalakította az egyházmegyét, amelyhez az akkori Rév-Kanizsa is tartozott. Rév-Kanizsa a királyé volt. Ezen a helyen volt az egyik ritka átkelõhely a Ti-szán. Itt szedték be kompdíjat és a vámot.a szállított árura. Ebben az idõben lendült fel a gazdasági élet a településen. III. Géza idejében (1141-1162) anyai nagybátyja uralkodik ezen a vidéken. Rév-Kanizsa Torontál vármegyéhez tartozott.

A tatárjárás után a XIII. és XIV. században Rév-Kanizsa már Magyarország fontos kereskedelmi központja lett. 1329. február 14-én engedélyt kapott a település a heti piac megtartására, és ebben az idõben kapta meg városi rangját is. A város 1381-ben újítja fel a katolikus templomot a Szûzanya tiszteletére. Rév-Kanizsán volt a Magyar Királyság egyik sókereskedelmi központja. A város önállóságát Zsigmond király idején elveszítette (1401. január 17.) Rév-Kanizsa új feudális ura a Csáky család lett. Kegyetlen uralkodásuk miatt a jobbá-gyok összetûzésbe kerültek a papokkal. 1453-ban 350-400 lakosa volt Rév-Kanizsának (magyarok). 1489-ben három utcája volt: Felsõ, Halász és Hosszú utca. A Dózsa György-féle felkelés is átvonult a városon. 1526-ban a mohácsi vész után Bánát is török kézre került. 1529-ben Szapolyai János uralkodott ezen a vidéken. 1534-ben jelentek meg a szerbek ezen a területen (Petar Petroviæ helytartó).

A zentai csata (1697) elõtt szerb és török lakossága lett a településnek, határvidék lévén. A törökök kikergetése után kapta a Törökkanizsa nevet. 1717-ben 40 ház volt a településen. A XVIII. sz. kezdetén pravoszláv temploma volt. Árvíz után, 1796-ban fejezték be az új pravoszláv templom építését. 1773-ban kezdtek újra betelepedni a magyarok. 1837-ben katolikus templomépítéséhez kezdenek, Servijski kegyelmes úr és a kamara hozzájárulásával. A Servijski család Görögország területérõl költözött erre a vidékre (kereskedõ család Újvidéken). Marko Servijski megvásárolja Törökkanizsát. 1793-ban kastélyt emelt a városban (ma bírósági épület). 1783-ban engedélyezik a szabad kereskedelmet a városban, magyar kertészek települnek be. Servijski támogatja a jól tanuló diákokat.

A XIX. század kezdetén a szerbek, a magyarok és a németek mellett megjelentek a zsidók is a településen. 1830-ban a nagy árvíz megtizedelte a lakosságot. 1825 -30-ban Kanizsa és Törökkanizsa között a Tisza mellett 64 vízimalom volt. 1830-ban Törökkanizsa ismét városi rangot kapott. 1849-ben a várost Nagybecskerek körzethez csatolták. Servijski György, Marko leszármazottja építette fel a ma is álló katolikus templomot. Az oltárképén Székely Bertalan festményét láthatjuk: Szent György megöli a sárkányt. A templom építését 1858-ban fejezték be. Servijski György halála után (1854) sógornõje, Katarina lett az úrnõ, aki gyermekei között felosztotta a birtokot. Törökkanizsa így új birtokost kapott, Taliján András és családja laktak a városban. Új kúriát építettek, ami ma szõnyeggyár. 1860-ig a Szerb Vajdasághoz tartozott, majd újra Magyarországhoz. 1872-be ismét elérte az árvíz. 1877-ben a városhoz csatolják Józsefvárost. 1872-ben az elsõ újság a "Tiszavidéki lapok" címen jelent meg. 1885-ben megépült a pontonhíd a Tiszán. Az elsõ népiskola 1888-ban, az elsõ kórház 1895-ben, 1896-ban az elsõ városháza, 1897-ben a Törökkanizsa - Szeged vasútvonal épült.

A város legnevesebb lakója Taliján Béla (1851-1919) Magyarország parlamentjének alelnöke, egy idõben magyar földmûvelési miniszter. Õ telepítette be a törökkanizsai parkot különleges növényekkel. 1913-ban bevezették a villanyáramot, megépítették az elsõ mozit. 1918. november 21-én bevonult a szerb hadsereg Törökkanizsába és átvette a hatalmat. 1918. december 1-jén Törökkanizsát, Bánátot és az egész vajdaságot a Szerb - Horvát - Szlovén Királysághoz csatolták. Az 1920. június 20-án Trianonban kötött békeszerzõdés véglegesítette ezt a helyzetet. A II. világháború nem okozott nagy rombolást a városban. A háború után alakultak a vállalatok, üzemek, gyárak. 1975-ben adták át a közlekedésnek a függõhidat a Tiszán, amely átkelõhelyre az évszázadok során oly nagy szükség volt.