Az idõ pontosan görgeti az órákat, napokat, s csak néhány hónap múltán a századfordulóval együtt az ezredfordulóba torkollik. Akkor a 2000. esztendõt jegyzi majd a Gergely-naptár.

Nekünk, magyaroknak szép évfordulót hoz a következõ új esztendõ: ünnepeljük, ünnepelhetjük a magyar államalapítás 1000. évfordulóját. A csodálatos véletlen folytán ez az emlékezés egybeesik a keresztény világ nagy ünnepével, Krisztus születésének 2000. évfordulójával. Ez a véletlenegybeesés rádöbbent arra a letagadhatatlan eseményre, mely szerint Hazánk már 1000 évvel ezelõtt tagja lett az akkor keresztény kultúrközösséget valló Európának!

Joggal merül fel napjainkban a kérdés: miért taszította ki Európa Hazánkat e kultúrközösségbõl? Válaszként tiszta lelkiismerettel mondhatjuk, hogy nem az esetlegesen felróható vétkeink miatt, mert a magyar népnek sem volt több vétke, mint bármely más, magát európainak valló népnek! E szomorú ténynek sajnos mélyebb gyökerei vannak, melyek visszanyúlnak a XVI. század elejéig, így a kérdés bõvebb kifejtése meghaladja ezen értekezés kereteit.

E rövid, de nagyon idõszerû kitérés után elmondjuk, hogy a Csongrád megyei Természetbarát Szövetség kellõ figyelemmel fordult a Magyar nép történetének két alapvetõ jelentõségû évfordulójához: a honfoglalás 1100 éves és az államalapítás már érintett 1000 éves eseményeihez, amidõn - kellõ idõben meghirdette új túramozgalmát: " A Honfoglalás emlékezete 896-1996 "címmel!

Jelen értekezésünk e tárgyban két célt tûzött ki: egyrészt röviden taglalja e túramozgalom felépítését és követelményeit, másrészt - fõleg az elkövetkezõ folytatásokban - rámutat arra az élménysorozatra, szellemi gyarapodásra, melynek élvezõje lesz a túramozgalom résztvevõje!

E túramozgalom elsõ feladata történelmi tájékozódást kíván. Az õshazáról faggatja a résztvevõt, aki kutatásai során arra az ismeretre jut, hogy az Ural-hegység mellett, a nagy folyók vidékén volt. Ez a vélt õshaza valóságos volt, hiszen évszázadokkal késõbb, már az ugor magyarság elvonulása után, Julianus barát 1235-ben küldetése során reátalált az ott maradt magyarságra. Második útján szomorúan állapította meg, hogy a tatár hordák támadása ezt az õsmagyar szigetet semmivé tette. Az életben maradottak beolvadtak az obi ugor népcsalád egyéb ágaiba!

Maradandó élményt nyújt a helynevek hordozóinak ötletszerû felkeresése, mely ugyancsak pontszerzõ. Pl.: Karancskeszi érdekes község több látnivalóval, de fõleg lakóinak kedves közvetlen megnyilatkozása nyeri meg a látogató tetszését! Említésre méltók még pl.: Pócsmegyer, Tiszakürt (arborétum), Fehérgyarmat, Gyöngyöstarján (hatalmas borpince), Jászkarajenõ, Nemeskér.

E látogatások során hasznos felkeresni az önkormányzatok titkárait, kiktõl szerencsés esetben a településrõl részletesebb információkat is nyerhetünk.

A negyedik feladat összetett. Elsõ fordulójában a Csongrád megyei Ópusztaszerre hívja a résztvevõt! Felejthetetlen élmény Feszty Árpád (1856 -1914) " A magyarok bejövetele " címû panorámaképének megtekintése. Bár a képzelet szülte e gyönyörû alkotást a körkép megoldása azonban a valóság illúzióját kelti. Az alkotómûvész a helyszín felkeresése és kutatása során szerzett ismeretek révén a vélt valóság ábrázolására törekedett elismert sikerrel. A Magyar Posta egy szép bélyegsorozatot is megjelentetett a körképrõl.

Talán egy nap nem is elegendõ az Ópusztaszeren látható szabadtéri múzeum, mûemlék helyreállitás, egyéb bemutatók lelkiismeretes megtekintésére. Egy név kívánkozik e felsorolás mellé: dr. Trogmayer Ottó ny. múzeumigazgató. Õ álmodta meg a Nemzeti Történeti Emlékpark-ot ilyenné. És megvalósította! Felejthetetlen érdeme!

E feladat második fordulója hazánk 7 olyan településére várja a túrázót, ahol 1896-ban emléket állítottak a honfoglalás 1000 éves évfordulója alkalmából. Talán Pannonhalma és Szabolcs község érdemelnek kiemelést éppen történelmi múltjuk és emlékeik révén.

A Fõapátság épületegyüttese már messzirõl impozáns látványt nyújt. Levéltára õrzi 1001-bõl Szent Istvántól eredõ kiváltságlevelet, 1055-bõl a Tihanyi apátság alapító levelét I. András királytól. Könyvtára is egyedülálló értékeket õriz: pl. egy Corvinát, Thuróczy János magyar krónikáját.

Nyilvánvaló tehát, hogy Árpád és vezértársai kidolgozott haditerv alapján hajtották végre a honfoglalást, noha a Kér és Keszi törzsek súlyos veszteséget szenvedett az Etelközben. A feltett 15 kérdés helyes megfejtése után a fenti gondolatok érlelõdnek meg bennünk!

A hatodik kérdéscsoport a legterjedelmesebb, amely az Árpád-házi királyok korába (1000-1301) vezet. Errõl azonban a következõ írásaink adnak tájékoztatást.

A hetedik feladat a 2000.év augusztusában a Börzsöny hegységben megrendezésre kerülõ portya során kerül megoldásra.