Szeged környékének fontosabb látnivalói:

Algyõ A Szegedtõl 10 km-re a Tisza partján levõ régi halászfalut 1138-ban emlitik elõször. Ma a határában levõ jelentõs kõolaj- és földgázmezõkrõl ismert. Fontos tiszai átkelõhely, vasúti hídja 1870-ben, az emellett álló közúti híd, száz évre rá, 1974-ben épült. 1973-tól csaknem negyedszázadon át közigazgatásilag Szegedhez tartozott. Önállóságát 1997-ben nyerte vissza. A falu határában a túlparti töltésen halad az E7 turistaút (). A falu bélyegzõhely. Az algyõi közúti híd vajháti hídfõjétõl indulójelzés az E7 utat a Petresi gátszakadás (1879) helyével, majd továbbhaladva Dócon keresztül az Alföldi Kék-túra Csongrád megyei szakaszával köti össze. (L: 5050fõ)
Látnivaló:
Rk. templom - A legutoljára 1935-ben modern stílusban átépített barokk templom szentélyének alapjai a XI.századból valók. Tornya pedig a XIV.századból való harmadik Dömötör-temploméval mutat meglepõ hasonlóságot.
Ásotthalom 1950-tõl önálló község, az 1976-ban megszüntetett Szeged-Alsótanyai Gazdasági Kisvasút egyik végállomása. Határában található a növényritkaságairól ismert Csodarét Természetvédelmi Terület. Az 1989-óta védett lápréten megtalálható az egyhajúvirág, az agárkosbor, az epergyöngyike, a pókbangó, a fátyolos és a szibériai nõszirom, a vitézvirág, a szúnyoglábú bibircsvirág, a mocsári kardvirág, a fehér májvirág, a magyar szappangyökér, a buglyos és a magyar szekfû. Másik természetvédelmi szempontból jelentõs területe a szintén védett szürkenyáras ligetes Kiss Ferenc emlékerdõ. (L: 4200fõ).
Látnivalók:
Rk. templom - 1930 - hasonlóan a röszkeihez ide is kerültek a lebontott szegedi Dömötör-templom berendezési tárgyaiból. Itt találhatjuk meg pl. a templom orgonáját.
Erdõgazdasági Szakmunkásképzõ Intézet - az ország elsõ erdõõri szakiskolája. 1883-ban Ferenc József avatta fel.
Kiss Ferenc emlékfa
Rúzsa Sándor fája - évszázados szürke nyárfa az 55.sz fõúttól 250m-re nyugatra az Alföldi Kék-túra útvonalán. Több betyárlegenda is fûzõdik hozzá.
Back-kápolna - 1937 - 55.sz. fõút 36.km-nél.
Bordány Alig 200 éves település. A kezdetben mindössze néhány portát számláló tanyaközpont Kiskundorozsmához tartozott. 1950-ben vált önállóvá, mai nevét is akkor kapta. Alföldi Kék-túra () bélyegzõhely. (L: 3000fõ)
Látnivalók:
Rk. templom - 1909 - neoromán stílusú
Szent István szobor (1991).
Világháborús emlékmû
Veterán autó- és motorgyûjtemény
Dóc A mai település alapjait a XVIII. században ide települt dohánykertész telepesek hozták létre. Több kisközségünkhöz hasonlóan 1950-ben nyert önállóságot. Temploma eredetileg magtár volt. Határában állt az egykori Sövényháza, mely a török idõkben pusztult el. A közelben levõ Hantházi-tavak szikes tórendszerének növény és állatvilága védett természeti érték. A községen áthaladójelzésen a Szegedet 1879-ben elöntõ nagy tiszai árvízzel kapcsolatos helyre Petresi-gátszakadás helyére juthatunk el. Itt törte át a gátat mintegy 40m-es szakaszon 1879. március 5-én este 7 órakor a Tisza, hogy aztán késõbb átszakítva a sövényházi keresztgátat és elmosva az algyõi vasúti töltést Szeged alá érkezzen a Víz. Alig egy hét múlva március 12-én hajnali fél háromkor a Rókus vasútállomásnál szakadt át Szegedet védõ gát, s a Víz lerombolta a várost. Továbbhaladva az út az algyõi vasútállomásig vezet. (L:850fõ)
Látnivaló:
Rk. templom - 1823.
Forráskút 1950-tõl önálló község. Régebben tanyaközpont. Lakói többnyire mezõgazdasággal - zöldség, gyümölcstermesztés - foglalkoznak. (L:2200fõ)
Látnivaló:
Rk. templom - 1906 - neoromán stílusú.
Kiskundorozsma XII.századig nyúlik vissza a település története. Elsõ virágkorát a török hódoltság elõtt élte. A török idõk során elpusztult, templomának köveit a szegedi várba építették. A XIX. közepén ismét városi rangot kapott Szegedhez 1973-ban csatolták. (L: 12000fõ)
Látnivalók:
Rk. templom - copf stílusú - 1793-1796 közt épült.
Szélmalom (1821) - Az utolsó még meglevõ malom abból a 23-ból ami 1905-ben mûködött Kiskundorozsmán.
Sziksósfürdõ - kedvelt fürdõ-, pihenõ- és kirándulóhely Kiskundorozsma központjától 3 km-re a bordányi úton. Reuma elleni gyógyhetású fürdõvize klórt, nátriumot és kötött széndioxidot tartalmaz. A tó mellett kemping üzemel.
Dorozsmai Nagy Szék - 1975-óta védett szikes rét területe 17 hektár - ritka növényfajai a sziki mézpázsit, a csenkesz, a bárányparéj, a sziki zsázsa, a tengerparti kígyófû, az erdélyi útifû, az alföldi aszat, a homoki kikerics és a tarka sáfrány.
Mórahalom Városi rangot 1989-ben kapott. A város mezõgazdasági központ elsõsorban gyümölcstermesztésérõl híres. Határában található a Csipak- és a Tanaszi-semlyék Természetvédelmi Terület. Védett növényei közt megtalálható a zsombéksás, a szibériai nõszirom, a korcs nõszirom, a pókbangó és a poloskaszagú kosbor. (L:5500fõ)
Látnivalók:
Rk. templom - 1902 - kertjében levõ kálvária stációk dombormûvei a pécsi Zsolnay-gyárban készültek.
Világháborús és 48-as emlékmûvek
Gólyák - Sváby Lajos kompozíciója
Termálfürdõ - 39.5°C-os gyógyvíz táplálja.
Röszke Határátkelõhely Jugoszlávia felé. A falu határából került elõ a híres nagy-széksósihun fejedelmi aranylelet. (L:3200fõ).
Látnivalók:
Rk. templom - 1913-ban páduai Szent-Antal tiszteletére építették, homlokzatán Szeged címere látható. Érdekessége, hogy az 1923-ban elbontott szegedi Szent-Dömötör templomból származik berendezésének jelentõs része.
Világháborús emlékmûvek
Nagy Imre miniszterelnök vörösmárvány dombormûve
Ruzsa A hely már az árpádkorban is lakott volt, erre utal hogy a falu határában egy XII.századi templom alapjaira bukkantak. Jelenkori története a XVIII.században kezdõdik. Ekkor tanyaközpont. 1950-ben vált önálló településsé. Neve eredetileg Rúzsajárás volt. Rúzsa Jakab ehelyt levõ legelõjérõl (legelõ=járás) kapta nevét. Mai elnevezése, és a megrövidült " u " -betû, 1950-bõl származik. Az önállóvá váló települést bejegyzõ hivatalnok írógépén ugyanis nem volt abban az idõben " ú " betû. Az Alföldi Kék-túra Csongrád megyei szakaszának () bélyegzõhelye. (L:2800fõ)
Látnivalók:
Rk. templom - 1987-ben épült - modern stílusú.
Felszabadulási emlékmû (1982)
Hóttfák - 48-as történelmi emlékhely
Sándorfalva Létét paradox módon a megye harmadát 1879-ben elõntõ Nagy Árvíznek köszönheti. Pallavicini õrgróf birtoka volt. Mivel a Tisza árvize elöntötte az Algyõi és a Sövényházi Pallavici tanyákat, az õrgróf Pallavicini Sándor felparcelláztatta ezt a környékénél magasabb fekvésû és így szárazon maradt területet. Az általa kiosztott közel 600 ingyen telek sakktáblaszerû települést alkotott, mely nevét alapítójáról kapta. A nagyközség ma a szeged környéki többi kis településhez hasonlóan virágkorát éli. Területéhez tartozik a fehér-tavi halgazdaság is. A község Alföldi Kék-túra () bélyegzõhely. (L:7700fõ)
Látnivalók:
Rk. templom - 1882 - eklektikus stílusban épült Szûz Mária tiszteletére.
Petõfi Sándor és Arany János mellszobrai.
Nepomuki Szent János szobor (1778.)
Szatymaz Egykor szegedi tanyás település, de már a század elejétõl a többitõl eltérõen fejlõdött. Mivel a szegedi polgárok nem csak kerteket, hanem városias házakat is építettek így sajátos kertvárossá fejlõdött. 1950-ben önállóvá vált község az õszibaracktermesztésnek köszönhette felvirágzását századunk közepén. Szatymaz és Sándorfalva határában található természetvédelmi terület a Fehér-tavi Madárrezervátum. Hazánk legnagyobb szikes tava a Fehér-tó csak engedéllyel látogatható. Mindenki számára elérhetõ viszont a természetvédelmi terület szélén álló kilátó, melyhez turistaút () is vezet és ahonnan jól belátható az egész környék. A község mellett halad el a Szeged-Budapesti fõút. Alföldi Kék-túra () bélyegzõhely. (L:4000fõ)
Látnivalók:
Szt.István rk. templom - 1902.
Világháborús emlékmûvek
Postakocsi csárda - több mint 200 éves vendéglátóhely. Már II.József uralkodása idején postaállomás, fogadó és lóváltóhely mûködött itt. Ma csárda és kemping üzemel itt.
Enyingi szélmalom.
Szentmihálytelek Árpádkori település, Szeged délkeleti határában. A paprikatermelés központja.
Látnivalók:
A Maty-ér hídján álló barokk Szent János szobor.
Modern templomát 1990-ben szentelték fel.
Szõreg Árpádkori település, ma közigazgatásilag Szegedhez tartozik (L: 5500fõ).
Látnivalók:
Temetõ - 1879.évi árviz áldozatainak emlékoszlopa
Hõsök tere - Világháborús emlékmû
Szõregi csata (1849.aug.5.) hõseinek tömegsírja: a kamaratöltés derékszögû megtöretésénél.
Emlékoszlop: Szegeden az Aradi vértanúk terén látható.
XIII-XVI.sz. templomrom
Rk. "magyar" templom - Épült 1812-16-ban kora klasszicista stílusban.
Szerb templom - késõ barokk stílusú (1779.) - 25 ikont tartalmazó ikonosztáza 1912-ben készült.
Tápé A legrégibb magyar falvak egyike, ma közigazgatásilag Szegedhez tartozik. Az E7 turistaút Csongrád megyei szakaszának () bélyegzõhelye. (L: 3000fõ).
Látnivalók:
Szt.Mihály templom - XIII-XIV.században épült. Ebbõl az idõbõl származik a a mai kereszthajó szentélytõl jobbra esõ része, a támpilléres, koragótikus szentély és tornyának alsó része. Újjáépítették: 1770-ben, majd 1940-ben.
Fogadalmi templom - épült az 1879.évi árvíz emlékére - 1880-ban.
Ifj. Lele József - Néprajzi gyûjteménye - Vártó.u.4.
Tápéi rév
Bádogfeszület - Budai Nagy Antal u.60. - errõl írta Juhász Gyula: A tápai krisztus c. versét.
Tiszasziget 1484-ben Szigetként említik, a következõ évszázadban elpusztult, majd a XVIII. század derekán szerbekkel telepítik be. Mikor Szeged városa megvásárolta az akkor Ószentivánnak nevezett települést a szerb lakosság átköltözött a szomszédos Újszentivánra. Mai nevét a község 1955-ben kapta. Nemrég megnyitott határátkelõhelyét a magyar és jugoszláv állampolgárok használhatják. (L:1600fõ)
Látnivalók:
Rk. templom - késõ szecessziós stílusban épült 1913-ban páduai Szent Antal tiszteletére.
Szélmalomrom
Magyarország legmélyebb pontja - 75.8m - a falu újszentiváni határától turistaúton () érhetõ el.
Újszentiván XV.századi település a maros völgyében. Kisnemesi birtok, majd a XVII.században elpusztult. A 1783-ban. a szomszédos Tiszasziget (Ószentiván) szerbjei költöztek ide. A XIX.században Csanádból rajnai frank németek települtek be.(L: 1500fõ).
Látnivaló:
Görögkeleti szerb templom - 1853-ban épült klasszicista stílusban.
Vetyehát Nevezetessége volt a 2002 tavaszán kidõlt közel 50m magas, 12m törzskerületû ferhér nyárfa (Populus alba), a "Barátság-fája" mely a Maros árterében állt. A famatuzsálem a becslések szerint kb. 280 éven át dacolt lehet az árvizekkel és viharokkal. Korábban a 60-as, 70-es években szépen gondozott park vette körül, de sajnos a szintén itt levõ munkásmozgalmi emlék miatt a rendszerváltás évei megpecsételték a hely sorsát.
Az E7 turistaút Csongrád megyei szakaszáról () leágazó turistaút vezetett a fához.
Zákányszék Több más környékbeli községhez hasonlóan történette a középkorba nyúlik vissza. A múlt században ez a település is néhány tanyából álló központ, önállóvá 1950-ben tették. Zöldség és gyümölcstermesztése jelentõs. Alföldi Kék-túra () bélyegzõhely. (L:2800fõ).
Látnivalók:
Rk. templom - a mai formáját 1924-ben, az ehelyt állott 1840-ben épült kápolna kibõvítésével nyerte el.
Világháborús és felszabadulási emlékmûvek.
Másfél évszázados kocsányos tölgyfa.
Zsombó A mintegy két és fél évszázadot megélt dinamikusan fejlõdõ község, ma gyümölcstermesztésérõl híres. Természetvédelmi Területe a 22 hektáros Zsombói-láperdõ. Az Alföld nagy kiterjedésû õsi lápvilágának egyik utolsó maradványa. Zsombéksásos lápfüzes, pusztai tölgyessel ma már ritkaság az Alföldön. A terület védett növényei a lápi páfrány, a borzas ibolya, a sárga virágú gyömbérgyökér és a gyöngyvirág. Alföldi Kék-túra () bélyegzõhely. A Kék-túra jelzésébõl a templomnál ágazik ki a zöld sáv () jelzés, melyet követve a láperdõt érintve a kiskundorozsmai Széksós-fürdõhöz, illetve továbbmenve Kiskundorozsma központjába (rk. templom) juthatunk.
Látnivalók:
Rk. templom - épült 1925-ben.
Díszkút